Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

(vízvezetéki stb.) jobb védelmét, a fővárosi nyaraló közönség érdekének biztosítását és a fővárosi berendezéseket élvező szomszédos lakosságnak bevonását a megfelelő közterhek viselésébe; a községek részéről pedig: a főváros hitelének és a fejlettebb közigazgatásnak élvezetét, de különösen a közlekedésileg előnyösebb közigazgatási kapcsolatot. A bekebelezés ellenérvei. Ha a bekebelezés kifejtett érveivel szemben az ellenérveket keressük, voltaképen csak eggyel találkozunk és pedig azok részéről, kik a főváros érdekeit vélik képviselni. Ez ellenérv az, hogy a főváros területe gazdasági erejéhez viszonyítva amúgy is rendkívül nagy és a szomszédos községek kapcsolása újabb súlyos anyagi áldozatokat róna a fővárosra. Az ellenvetésre azonban a következő válasz adható: a kapcsolási probléma nem abból áll, hogy a városias költséges berendezések a fejletlen vidékre kiterjesztessenek, hanem ellenkezőleg abban, hogy a várossal összefüggő terület felett való rendelkezési joggal a koncentráltabb városfejlődés biztosíttassék; a főváros és a szomszédos községek közt pedig a kapcsolat létrejött a főváros nagy kiterjedésű beépítetlen területei mellett is és pedig a bevezetésünkben már jelzett okokból; a községeknek már a fővároshoz való puszta közigazgatási kapcsolása az előadottakból kitűnőleg minden újabb beruházás nélkül is, előnyökkel jár úgy a községekre, mint a fővárosra nézve, holott nagyobb mértékű megterhelést a fővárosra nézve nem jelent; a községekben nagyobb befektetések eszközlésére pedig a kapcsolás a fővárost nem kényszeríti, sőt, mint fentebb említettük, helyes városrendezési politika mellett a berendezések s így költségeik tetemesen leszoríthatok, amennyiben pedig ilyenekre mégis szükség volna, helyesen alkalmazott járulékrendszer ha nem is egészen, de túlnyomóan az érdekeltek által fedezhetők Bárczy István—Harrer Ferenc: Tanulmány, a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról. Bp. 1908. 11—18. 1. 31. Bárczy István cikke Budapest és a magyarországi városok szövétkezésének szükségességér'ól 1908 A főváros a többi városokkal szemben és viszont a többi városok a fővárossal szemben a múltban úgy viselkedtek, mintha közös érdekeik, közös vágyaik, törekvéseik nem is lennének. Kölcsönösen nem törődtek egymással. A vidéki városok is csak az utóbbi években kezdtek együttesen tanácskozni a polgármesteri kongresszusok alkalmával.

1 Ennek lehet tulajdonítani, hogy egyfelől a városok összességének érdekei 1. A törvényhatósági városok polgármesterei Győrben tartották első összejövetelüket 1900ban. Ezt követően minden évben megrendezték a polgármesterek értekezletét. 1904-ben a rendezett tanácsú városok vezetői tartottak tanácskozást, amelyen megalakították a rendezett tanácsú városok országos szövetségét.