Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

pedig a városias élet koncentráltabb fejlődésére szorítván, egyfelől szintén a közigazgatási kiadásokat csökkenti, másfelől a mezőgazdasági terület idő előtt való elvonásának megakadályozásával kedvező befolyást gyakorolhat az élelmezési viszonyokra. A parcellázás irányításával a városi telkek szerzése és értékesítése is kedvezően befolyásolható. Az egész körzetben egy színvonalú építésrendészetnek biztosítása pedig azért fontos, mert az építkezési tevékenység természetszerűleg oda fordul, hol az építésrendészet lazábban gyakoroltatik, vagyis a városi szigorúbb építésrendészet szintén a községekbe való kivándorlásnak, tehát a városi élet szétfolyásának tényezője. A közlekedési szempont. Nagy jelentősége van a községek bekapcsolásának a közlekedés szempontjából. Már a különböző közlekedési vállalatokkal szemben is könynyebbé teszi a főváros egész környékére kiterjedő egységes közlekedési politikának érvényesítését, ami pedig nemcsak a személyforgalomra, hanem a főváros közélelmezése érdekében az áruforgalomra nézve is rendkívül fontos. De megkönnyíti a községekkel való egyesülés az egységes közlekedési politika érdekében kívánatos egységes községi közlekedési vállalat megteremtésének előkészítését is. A rendészeti szempont. A fővárosnak és környékének egyik legkorábban felismert és részben már kielégítést nyert közös érdeke a fővárosi rendőrség hatáskörének területi kiterjesztése. A szomszédos községeknek a közveszélyes egyénektől való megtisztítása nemcsak azoknak, hanem a fővárosnak is érdeke, siker azonban itt csak a fővárosi rendőrség fejlett szervezetétől várható. Bővebb magyarázatra e szempont nem szorul; a fővárosi rendőrség hatáskörének Újpestre és Rákospalotára való kiterjesztésének előnyei mindkét oldalról közismertek. A közegészségi szempont. Igen kívánatos a környéknek a főváros fejlett közegészségi szervezetébe való bevonása, a községek részéről azért, mert a községi közegészségi igazgatás eszközei különösen a tömörebb együttlakást feltüntető községekben a közegészségi veszélyekkel szemben elégtelenek, a főváros részéről pedig azért, mert a sűrű érintkezés folytán a környékbeli községek kedvezőtlen egészségi állapota állandó veszélyt jelent a főváros lakosságára nézve. A közélelmezési szempont. Nagy szerepe van a kapcsolásnak a közélelmezésben is. Érintettük már, hogy az egységes városrendezési politika kedvezően hathat az élelmezési viszonyokra, a konyhai szükséglet közelben való termelésének elősegítésével. Ugyancsak kedvező befolyása volna az élelmezésre az egységes közlekedési politika lehetőségének, mely szintén a kapcsolással jár. De igen fontos úgy a községek, mint a főváros közegészsége és hatályos táplálkozása szempontjából az egységes és szigorú élelmiszervizsgálat; sőt itt az egységes eljárás a fővárosra nézve azért is kívánatos, mert az élelmiszervizsgálatnak szigora a fővárosban és laza kezelése a szomszédos községekben, az utóbbiak fogyasztóképességének fokozódásával a fővárosban élelmiszerhiányt is idézhet elő. Előnyös volna továbbá az egész összefüggő körzetben az egységes vásártartási és közvágóhídi jog, ami azért nem zárná ki sem a parciális heti vásárok tartását, sem a vágóhidak decentralizálását. A magyarosítást szempont. Valószínű továbbá, hogy az egységes igazgatás a környék még nagyszámú német és tót ajkú lakosságának magyarosodását is előmozdítaná. Egyéb szempontok. Végre a főváros szempontjából felhozhatjuk még a kapcsolás mellett: a kihelyezett és esetleg még kihelyezendő nagyobb községi intézmények