Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

cl) az Alkotmány-utczában fekvő telkeken; e) a. Nádor-utcza, Alkotmány-utcza, Koháry-utcza

13 és Balaton-utcza által határolt területen; végül f) a IX. kerületben a Közraktár-, Lónyay14 és Ráday-utczáknak a Kálvin-tértől, illetőleg a Vámház-kőrúttól

15 kezdve a Bakács-térig, illetőleg a Bakács-utczáig terjedő részén egészen újonnan építtetnek, amennyiben legalább kétemeletesek (48 láb magasságúak), ideértve a lerombolt házak újbóli felépítését és a toldalék építkezéseket és 1907. évi július hó 1-je után építtetvén, legalább 1918. évi november hó l-ig lakható állapotba helyeztetnek, 18 évig mentesek az állami házadótól; ezen 18 év letelte után pedig további 12 évig abban a kedvezményben részesülnek, hogy állami házadó fejében a tiszta házbérjövedelemnek 10%-át fizetik. Azon esetre, ha a lakható állapotba való helyezést az építkezésre szabott utolsó évben munkamegszüntetés; streik, illetve annak amerikázás, boykott, sabottage stb. néven előforduló válfajai akadályoznák, ezen akadálynak tartalmával a lejárt záros határidő meghosszabbítása engedélyezendő 12. §. Mindazok a lakóházak, a melyeket a székesfőváros a czélból épít, hogy azokat saját költségeinek megfelelő bér mellett bérbeadja, mindaddig mentesek az állami házadótól, a míg a bérösszegek az önköltség mértékét tényleg meg nem haladják. —• Magyar Törvénytár. 1908. évi törvénycikkek. Bp. 1909. 1117—1123. 1. 28. Részlet a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XLVHÍ. törvénycikk miniszteri indoklásából 1907. július 11. A fő- és székváros háztartása a legutóbbi időkben számos körülmény hatása alatt kedvezőtlen helyzetbe jutott. Ennek a helyzetnek az orvoslása végett a fő- és székváros közönsége a kormányhoz fordult és a fő- és székvárosi állami rendőrség költségeihez az 1881. évi XXI. törvényczikk 53. §-a szerint fizetendő járulék, ú. n. rendőrségi kvóta, teljes elengedését,

1 a magasabb fokú iskolák fentartási költségeinek a megtérí13. Ma: V., Nagy Ignác utca. 14. Ma: IX., Szamuely utca. 15. Ma: V., IX., Tolbuchin körút. 1. Az 1872 : XXXVI. tc. (20. §) államosította a fővárosi rendőrséget, és a költségekre ue. törvény, illetve az 1881 : XXI. tc. úgy intézkedett, hogy a főváros azt az összeget fizeti, amit 1881ben rendőri jutalék címen tényleg fizetett. Ez az összeg nem volt felemelhető addig, míg az állam is ugyanannyit nem fizet mint a főváros; ettől az időtől a további költségtöbbletet a főváros és az állam egyenlő részben viseli. A főváros részéről állandó panasz tárgya volt a rendőrségi költségek emelkedése, aminek főleg az volt az oka, hogy a rendőrség hatáskörét a fővárost környező községekre is kiterjesztették.