Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
rendszernek. Feladatunk, elvtársaim, tehát nem csekély. Megmondom önöknek nyíltan, ha a Terézváros minden mandátuma a mienk volna, akkor se győztünk volna még; a győzelemről csak akkor lehetne szó, ha demokrata elveink meghódítják az egész fővárost, ha a jelenlegi nyomorúságos kerületi csoportosulások széjjelfoszlanak és egy hatalmas, minden kerületre kiterjedő demokrata párt megdönti a mai rendszert minden vétkeivel. A virilizmuson és a vagyoni cenzuson alapszik Budapest közgyűlésének mai szervezete és így joggal mondhatjuk, hogy ez nem a polgárság, hanem csupán egy osztály képviselete. A virilizmus abból a fatális tévedésből eredt, hogy közjogi területeket részvénytársasági gondolkozással lehet szervezni és vezetni. Ez az intézmény nem is egyéb, mint a középkori feudalizmus és az újkori kapitalizmus frigyének fattyúja. Budapesten ezerkétszáz férfiúnak 2 közjogi elsőbbségi részvénye van a közönséges törzsrészvényesekkel szemben. (Derültség.) Uraim, aki közjogot csatol a vagyonhoz, az a tőke ellen való gyűlöletre izgat, szétszakítja a társadalmat és provokálja az osztályok harcát. Akinek több a vagyona, mint a másik polgártársának, akinek a szerencse jobban kedvezett, az élvezze vagyonát zavartalan boldogságban, örüljön szerencséjének, de a buta sorsból ne merítsen jogot arra, hogy polgártársain uralkodjék. (Nagy tetszés.) A tudatlanság a kínai falnál is magasabb fallal zárja el Magyarország bizonyos rétegeit Európától. Nagyra vagyunk szabadelvűségünkkel, de nem akarjuk észrevenni, hogy a virilizmus által valósággal elszakadtunk a nyugati fölfogástól. A nyugati szabad államokban lehetetlen bármit is találni, ami a virilizmushoz hasonlítana. Az osztályképviselet másik tényezője a vagyoni cenzushoz kötött választói jog. Itt először is rá kell mutatnom arra a furcsaságra, hogy Magyarországon Budapestnek, Magyarország legműveltebb és legelső városának van a legszűkebb községi választói joga. Ami pedig magát a cenzust általában illeti: pirulnunk kell, mert egész Európában Magyarországnak van ma a legszűkebb választói joga. Mit jelent ez, elvtársak? Azt, hogy Magyarországon legnagyobb a polgári parvenük önzése, gőgje; itt feledkeztek meg legjobban arról, hogy a polgári szabadság kivívásában a társadalom széles rétegeinek mekkora az érdemük. A vagyoni cenzus eltörlését követeljük, mert a polgárság elromlott vezéreivel szemben egyesülni akarunk testvéreinkkel, akik e hazáért verejtékkel és vérrel áldoztak, kik nem tapodják meg az elnyomatástól annyit szenvedett őseik emlékét és velünk együtt hevülnek a polgári jogért, szabadságért és becsületért. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) A törzsfőnökök azt mondják nektek, hogy nagyságos urak vagytok, dicsők és erősek; én pedig azt mondom, szolgák vagytok, gyengék, tehetetlenek, míg nem fogtok egyesülni kitagadott testvéreitekkel. (Megújuló taps és éljenzés.) A demokrata választói jog, az igazi népképviselet további követelménye a valódi titkos szavazás és a kisebbségek arányos képviseletének törvényes biztosítása. A titkos szavazás, a községi választásnál megvolna, de ezt az intézményt a gyakorlatban 2. Utalás a törvényhatósági bizottság tagjainak választására. A 400 tagból álló bizottságnak felét, az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából, másik felét az összes választók sorából választották.