Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
Ami eddig történt, az mind mese, az mind két koronás tagsági díj volt. Ami most történik, az az eszméért való tanúságtétel, és aki most tanúságot tesz, az lesz az igazi szocialista, senki más, akár szociáldemokratának, akár kommunistának mondja magát. Elnök: Szador Lajos} 2 Szador Lajos: T. Munkástanács! Nem akarom elhinni, hogy a budapesti vasmunkások másképp gondolkoznának — nem beszélek más szakszervezetről, csak azokról az elvtársakról beszélek, akikkel hosszú évtizedeken keresztül dolgoztam mozgalmainkban —, nem akarom elhinni, hogy ma legyen egy vasmunkás proletár, aki azt mondja, hogy feladjuk a harcot, és visszacsináljuk a régi rendszert. Én félig döglötten kijelentem ezt a Munkástanácsnak, és kijelentem azt is, hogy szívesen feláldozom magamat, és holnap el is megyek a harcba, elvtársaimmal együtt. Nem akarom elhinni, hogy vasmunkások másképp gondolkozzanak és nem akarom hinni, hogy ez a Munkástanács azt a határozatot hozza (Zaj. Elnök csenget.), hogy tulajdonképpen ne helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy megvédelmezzük Budapestet — mert sajnos most csak Budapestről lehet szó. De ez azt jelenti egyúttal, amint Kun Béla elvtársunk mondotta, hogy ezzel megvédelmezzük egész Magyarország proletariátusát, a magyarországi munkásmozgalmat. Márpedig ez a testület van hivatva arra, hogy ma, amikor erről a helyről elmegyünk, vigyük mindenfelé az utcákra, a városba a hírt, hogy proletárok, holnap fegyverbe, ki a harcba, ki a barikádokra (Zaj. Elnök csenget.), és védelmezzük meg a Szovjet Magyar Köztársaságot és a proletárok világforradalma 1 . Elnök: Lékai János elvtárs! Lékai János: 1 ^ Elvtársak! Az én gyenge erőmet nem tudom feláldozni, pedig szeretném odaadni, és nem tudom. Csak a szavamat szeretném idehozni, elvtársak, hogy megmondjam miről van szó: a mi életünkről, a mi vérünkről, mindenünkről. Az antant idejöhet vér nélkül, idejöhetnek a románok; de, elvtársak, a proletár akkor lesz csak igazán proletár, a proletár csak akkor tudja meg igazán, hogy mi az, egy nyomorúságos embernek lenni. Én azt mondom, amit. Kun elvtárs mondott, hogy vagy legyen itt egy breszti béke, de ha nem akarnának nekünk még egy breszti békét sem adni, akkor igenis mi minden erőnket, minden izmunkat feszítsük meg, foglaljuk egy szoros egységbe. Akkor, amikor mi azt mondottuk, hogy egységes párt legyünk, akkor mutassuk is meg, hogy ezen egységes párttal, az egységes ideákért barikádokon keresztül is, áldozatokkal is tudunk harcolni, meg tudjuk védeni azt, amit akarunk. —• — — Hirossik Jánosa Tisztelt Munkástanács! Nagyon sok elvtársunk arról beszélt ma (Zaj. Halljuk! Halljuk!), hogy megvédjük-e Budapestet vagy ne. Erről vitatkoz12. Szador Lajos — a Budapesti Munkástanács tagja. 13. Lékai János (1896—1925): publicista, a háború végén az antimilitarista mozgalom egyik vezetője, merényletet kísérelt meg Tisza ellen. A Tanácsköztársaság idején a KIMSz titkára. Katonai szolgálatra súlyos tüdőbaja miatt volt alkalmatlan. 14. Hirossik János (1887—1950): tetőfedő, azMSzDP baloldali ellenzékének egyik vezetője, a KMP alapító tagja és titkára. A Tanácsköztársaság idején az egyesült párt titkára, a VIII. kerületi munkástanács tagja.