Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

jeleníti meg. Fölírás: „Amit az ember nem épített meg, az nem az övé! Minél magvasabb a munka, annál tiszteltebb a munkás!" A Váci körút is ünneplőbe öltözött, a tömeg árad a házak kőpartjai között dalolva és ujjongva, a vörös lobogók árnyékában. A Deák téren a vörös szövetekkel beburkolt halcsarnok előtt Lenin szobra áll, vele szemben pedig az Anker-palota előtt a pikkelyes faszobor köré emelt vörös tömbön a forradalmat jelképező freskófestmény, két oldalt Lenin és Szabó Ervin szobrával. A Lánchíd budai oldalán merész, vörös tömbök emelkednek a házak elé s közülük Marx és Engels szobrai tűnnek elő, arccal Pest felé fordultan. Az alagút vörössel díszített bejárata előtt egy pörölyös munkás és egy vöröskatona szobrai állnak. A Vérmezőn, azon a helyen, ahol Martinovicsot és társait kivégezték, monumentális szarkofág épült, négy oldalán szónoki pódium, magát a teret pedig úgy alakították át, hogy alkalmas legyen a délutáni, ünnepi játékokhoz. A bejárat előtt magas oszlopon Lenin mellszobra. Órákon át tart a tömeg hömpölygése. Isten áldotta szép nap van. Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp. é. n. VIII. 106—108. 1. 190. „A bolsevizmus uralma alatt Budapesten.'''' (Részletek Berzeviczy Albert

1 naplójából) 1919. március—április Március 25-ikén. A tanácskormánynak már első rendszabályai bennünket, úgynevezett „burzsoá"-kat, vagyis akik nem tartozunk a „dolgozó proletariátus"-hoz, jogtalan páriákká alacsonyítottak; mi ki vagyunk zárva mindenből, sőt mi több, minden vagyonúnktól is megfosztattunk; máról holnapra jövedelmem túlnyomó részét eltűnni láttam. Én még annyiban kedvezőbb helyzetben vagyok másoknál, amennyiben fekvőbirtokom megszállott területen lévén, azt nem kommunizálhatják; ele aki Budapesten tegnap háziúr volt s bérjövedelmeket élvezett, az ma saját lakása után bért fizet az államnak. A betéteket és folyószámlaköveteléseket a legszűkebb mértékig letiltották; az állami kötvények jövedelmezősége, mely már az előző kormány alatt fölötte kétessé vált, most egészen kizártnak látszik; a záloglevelek is elvesztették jövedelmezőségök alapját s az összes közkereseti társaságok „szocializáltatván", jövedelmök nyilván csupán a tisztviselők és munkások közötti szétosztásra fog szolgálni, a részvényeseknek azokra való igényét többé el nem ismerik. A terror is megkezdi működését; a munkások felvonulásokkal fenyegetik a „burzsujok"-at, néhány, már előbb internált volt miniszteren kívül ma már a for1. Berzeviczy Albert (1853—1936): konzervatív politikus, író. 1905-től a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.