Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Arról, hogy az 1870 : X. t.-c.-ben említett sorsolási kölcsön évi járadékainak fedezésére kijelölt jövedelmek a kölcsön törlesztése után miként használtassanak fel, külön törvény fog rendelkezni. A fővárosi közmunkák tanácsának személyzetéről a népkormány rendelettel intézkedik. 10. §. Ez a néptörvény kihirdetésének napján lép életbe. A 9. §-t a népkormány, a többi rendelkezéseket a belügyminiszter hajtja végre. Kelt Budapesten, 1919 évi január 27. napján. A Magyar Népköztársaság Elnöke: Károlyi Mihály s. k. Fővárosi Közlöny. 1919. január 31. 180. Részletek Buchinger Manónak és Hock Jánosnak a Fővárosi Néptanács

1 alakuló ülésén elhangzott beszédeiből 1919. február 26. Buchinger Manó: Abból az alkalomból, hogy első ízben ül össze ebben a teremben a fővárosi Néptanács testülete, az a fórum tehát, amely hivatott a régi városi közgyűlésnek a helyettesítésére és azoknak a funkcióknak átvételére, amelyeket ez a régi közgyűlés gyakorolt: legyen szabad a Néptanács munkás küldöttei, szocialista küldöttei nevében a miniszteri leirathoz egy egészen rövid kijelentést tennem. Mi a miniszteri leiratban hivatalos kormányintézkedésbe foglalt megpecsételését látjuk annak a ténynek, hogy a régi városi közgyűlést a forradalom népharagja elsöpörte a helyéről, mert alkalmatlannak találta azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyekre hivatott volt. Ha valaki arról a régi közgyűlésről rövid jellemzést akar majd adni, lehetetlen mást mondania, mint azt, hogy annak a közgyűlésnek az uralma és funkcionálása alatt Budapesten a gazdagok csak gazdagabbak, a főváros szegényei pedig még szegényebbek lettek. Ez a jellemzés az, amely szerény véleményünk szerint az egyetlen helytálló arra a testületre, amelynek a működését ez a belügyminiszteri intézkedés megszüntette. Ilyen szempontból a magunk részéről a belügyminiszteri rendelkezést örömmel fogadjuk. Másrészt azonban ezzel az intézkedéssel szemben nekünk szociáldemokratáknak az az elvi követelésünk, az a felfogásunk, hogy a Néptanácsnak ez a mai formája nem kielégítő,

2 hanem követeljük, hogy minél rövidebb időn belül, mihelyest erre a viszo1. L.: a 179. számú dokumentumot.' 2. A munkástanácsok és más népi szervek nem ismerték el a forradalom után a régi képviselőtestületek létjogosultságát, még ideiglenesen, az új választásokig sem. Ezért a kormány január végén rendeletet adott ki az ideiglenes városi néptanácsok megalakításáról. A VAOSZ és a kerületi SZDP-szervezetek határozatokban tiltakoztak a tisztviselők szavazati joga ellen. 26* 403