Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A radikálisok orvul támadó aktiójukat most is folytatják, a munkásság hangulatából ez idő szerint arra kell következtetni, hogy lényegesebb sikert nem fognak elérni s a pártvezetőség mai összetételében meg fog maradni. Fogadja méltóságod mély tiszteletem jelentését. Budapest, 1918 évi január hó 25.-én Andréka Károly r. tanácsos.

30 F. L. Bp. kir. Törvényszék. 36537—1921. (Károlyi-per) Hiteles másolat. 173. Károlyi Mihály beszéde a MA V gépgyári

1 vérengzés ügyében a képviselőház 1918. június 20-i ülésén T. ház! Felszólalásom tárgyát egy szomorú, hogy úgy fejezzem ki magamat, vérlázító eset szolgáltatja. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A mai napon olyan dolog történt itt Budapesten, amely, meg vagyok győződve, pártkülönbség nélkül mindenkinek szívében mély megdöbbenést keltett s azt hiszem, mindnyájunk érdekében szólalok fel, midőn ezt az esetet itt a ház színe előtt tisztáztatni óhajtom. Én információimat a munkásoktól szereztem, akik ebben az ügyben a szenvedői ennek a mai esetnek. Információim helyes voltáról természetesen nem győződhettem meg személyesen; csak azt mondom el, amit a munkások, a magyar államvasút gépmunkásai nekem, elmondtak. Ma reggel 7 1

/

2 órakor a magyar államvasút gépgyáröntödei segédmunkásai közt egy szomorú incidens történt. Mielőtt azonban ezt előadnám, egy pár előzményt kell előrebocsátanom. A magyar államvasutak gépgyárának öntödei segédmunkásai négy-öt nappal ezelőtt beszüntették a munkát. Hogy a segédmunkásokat ismét a munka megkezdésére bírják, erre egy katonai bizottságot küldöttek ki június 18-án. Ez a kísérlet nem sikerült; a munkások nem álltak munkába és a sztrájk tovább tartott. Ma délelőtt a munkások kihallgatást kértek Zsejonka csendőr őrnagytól és arra akarták őt kérni, hogy munkabérüket emeljék. Zsejonka őrnagy erre jónak látta a munkáso30. Az irat széle szakadozott, a kimaradt részek feltételezett szövegét [ ] jelek között adjuk. 1. A MÁV gépgyár öntödéjének katonai fegyelem alatt álló munkásai 1918. június 17-én sztrájkba léptek; céljuk lényegében a magánüzemekben dolgozó szaktársaik kereseti viszonyainak elérése volt. Június 20-án a gyár katonai parancsnoka a sztrájktörők ellen fellépő munkások közé lövetett. A halálos sortűz ellen a magyarországi munkásság általános sztrájkkal tiltakozott. Mivel az MSzDP-nek parlamenti képviselete nem volt, a leghaladóbb parlamenti párt vezére, Károlyi Mihály emelt szót a képviselőház nyilvánossága előtt a munkásság védelmében.