Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

kat azonnal karhatalommal szétveretni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Tehát azokat verette szét, akik a maguk ügyében orvoslást akartak tőle kérni; szétverette őket puskatussal és ekkor már sebesülések történtek. Ezek a sztrájkoló munkások 150-en voltak. Amikor azután a dolgozó munkások látták, hogy a sztrájkolókkal, akik orvoslást, illetőleg munkabéremelést akartak kérni, ilyen brutálisan bántak el, azok, akik nem álltak sztrájkban, körülbelül ötezren — de nem tudom, csakugyan voltak-e ennyien, mert az egész gyártelepen ötezer munkás van, ott helyben tehát kevesebbnek kellett lenni — a gyár udvarán összegyűltek és ők is abbahagyták a munkát. Az egyik műhely kapuja előtt is voltak munkások, akiket ugyanakkor Zsejonka arra szólított fel, hogy menjenek dolgozni. Ezek lehurrogták Zsejonkát és azt kiáltották neki, hogy vérontás közben nem lehet dolgozni, abcúgolták és azt mondták, hogy mivel az öntödei munkásokkal így bántak el: ilyen erőszakos vérontás közben nem akarnak dolgozni. Erre minden újabb felszólítás nélkül Zsejonka őrnagy úr tüzet vezényelt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Mihály: Erre sortüzet adtak... Egy hang (a jobboldalon): Sortüzet? Gr. Károlyi Mihály: .. . minek természetesen megvolt a szomorú következménye. Ezek a munkások ugyanis egy szűk kapuban voltak összeszorulva, tehát tulajdonképpen a tűzadás úgy történt, hogy a csendőrök a kapuba álltak és ott befelé lőttek, úgy hogy ezek a lövegek mélyen behatoltak az udvarba és semmi mód nem volt reá, hogy a bentlevők megszabaduljanak, elszökjenek, mert hiszen zsákutcába voltak beszorulva. Az az állítás, mintha a munkások kövekkel dobálták volna a csendőrséget és csak ezután történt volna a sortüzelés, a munkások szerint nem áll meg. (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: Szerintük nem!) Hock János: Azt mondja, amit a munkások mondanak, semmi mást! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Gr. Károlyi Mihály: Különben a munkások ma délelőtt ugyanígy elmondták ezt Popovics ő excellenciájának is és ő előtte is tagadásba vették azt, hogy ők kövekkel dobáltak volna. T. képviselőház! ennek a sortűzadásnak volt következménye 4 halott, 5 súlyos sebesült, 12 kevésbé súlyos sebesült, a rendőrség jelentése szerint. Ezenkívül volt sok apróbb sebesülés, akik gyalog mehettek el, amiről pontos tudomásom nincs. Hogy miként volt lehetséges, hogy mindjárt ilyen drasztikus és erőszakos módon lépett fel a csendőrség ezekkel a munkásokkal szemben, arra nézve úgy vagyok értesülve, de ismétlem, hogy értesüléseimről természetesen nem győződhettem meg, én csak elmondom azt, amit nekem mondtak... Fényes László: Amit sok tanú mondott! Gr. Károlyi Mihály: Szükségesnek tartom azonban, hogy ezek a kérdések tisztázódjanak és amennyiben információim nem helyesek, azok rektifikáltassanak. Úgy vagyok értesülve, hogy Szterényi József kereskedelemügyi miniszter úr a hadügyi kormánnyal együttesen egy rendeletet adott ki, amely szerint a sztrájkoló munkások25* 387