Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

a bizalom és kell egy szervnek lenni, amely a munkásság hangulatának megfelelően intézi a mozgalmat. A munkástanácsok a munkásság között élnek, minden jelenséget ismernek s a munkásság igazi képviselői. Donáth Frigyes párhuzamot von a munkástanács és bizalmi testület között. A kutya egy, csak a nyakravaló más. A munkásság a munkástanácsban is azokat a bizalmi férfiakat küldené ki, akik ma a bizalmi férfi testületben vannak. Nincs kifogása az ellen, ha a pártbizalmi testület radikálisabb politikát követ, de komédiára nem kapható. Somló Dezső kifogásolja, hogy a pártvezetőség már a népgyűléseken nem kifogá­solta a munkástanácsra vonatkozó határozati javaslatot. Czédli figyelmezteti a pártvezetőséget arra, hogy a famunkás bizalmi férfiak a munkástanács mellett foglalnak állást. Biró Dezső szerint a munkástanács megalakításának az a hibája, hogy sok ember fog olyan dolgokat tudni, amit nem szabad tudnia. Javasolja, hogy a munkástanács ügyében ne határozzanak s holnap folytassák a pártbizalmi ülést. Az értekezlet elfogadta az indítványt Weltner Jakab azon pót­indítványával, hogy a sztrájk tartama alatt mindennap tartsanak pártbizalmi ülést. A sztrájkoló munkások kiküldöttei január hó 20.-án járultak a miniszterelnök úr Őnagyméltósága elé. A küldöttségnek adott választ a munkásság a délután tartott szakmai értekezleten és végül az este tartott pártbizalmi értekezleten tárgyalta. Bokányi Dezső referátuma alapján a pártbizalmiférfi testület elfogadta a pártvezető­ségnek javaslatát, hogy a külügyminiszteri és a magyar miniszterelnöki válasz kielé­gíthetőnek tekinthető a további munkaszünetelésnek indoka nincs s ezért holnap, azaz 21-én vegyék fel a munkát. A pártbizalmiférfi testület határozatát d. e. 21-én szé[tszórt] röpiratokkal közölték a munkássággal. A határozat közhírré tétele után [sok] gyárban ugyanaz­nap megkezdődött a munka. Azonban egyes jelentékeny gyárak munkásai, ott, ahol a radikális elemeknek befolyásuk volt, a munka felvételét megtagadták és a párt­vezetőség valamint a pártvezetőséghez hű szakmai bizalmi férfiak nagy munkájába került, hogy végre 22.-én az egész vonalon újból megkezdődött a munka. Miután a pártvezetőség a munkásság ezen renitens magatartásáért nem akarta vállalni a felelősséget, január 21-én éjjel megtartott értekezletén lemondását határozta el s ezt a január 22-i Népszavában nyilvánosságra hozta. Január 22 — estére e tárgy­ban pártbizalmi ülést hívott össze. Ezen a pártbizalmi ülésen 122 bizalmiférfi jelent meg, ezek közül 25—30-at, akik habár a szervezetüktől igazolványt kaptak, de a pártvezetőségnél nem voltak bejelentve, az értekezletből kizárták. Ezek legtöbbje a radikális frakcióhoz tartozik. A pártbizalmi ülés a pártvezetőségnek bizalmat szavazott, a pártvezetőség azon­ban ennek dacára ragaszkodott lemondásához. Február hó 10-ére az ügy tárgyalása a pártvezetőség választása céljából rendkívüli pártkongresszust 29 hívott össze. 29. Az MSzDP rendkívüli kongresszusa 1918. február 10-én megerősítette a régi pártve­zetőséget. 25 385

Next

/
Thumbnails
Contents