Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
A tömegsztrájk miatt január 18.-án pártbizalmiértekezlet nem volt egybe hívható, azt csak 19-re hívták össze. A munkástanácsnak kérdése még mindig felszínen volt,-azonban annak szószólói ezen a bizalmi férfi testületi értekezleten úgy látszik azért, mert a rendőri vizsgálat és a kitört tömegsztrájk cirkulusaikat megzavarta, a fentebb említett indítvánnyal nem léptek elő. Az értekezleten a pártvezetőség nevében Weltner Jakab tett jelentést. Jelentette, hogy Bécsben járt, ahol a párt, mert a brest-litovski tárgyalásokon annexiós tervek merültek fel, a tömegstrájk rendezését határozta el. Külügyeink közössége miatt az osztrák párttal szolidárisnak kell lennünk, ezért a pártvezetőség elhatározta, hogy a béke és a választójog érdekében általános sztrájkot rendez. A sztrájknak rendes lefolyásúnak kell lenni, mert ha a mozgalmat vérbe fojtják, ez a mozgalom sikerét veszélyeztetné. Weltner állítása szerint, ez nem félelem, sem konzervativizmus, hanem egyedül célszerű taktika, hogy a párt akaratának úgy Bécsben, mint Budapesten súlya legyen. Jelenti, hogy a sztrájk országos s hogy az összes vidéki városokban megálltak az üzemek. Ezután foglalkozik az utóbbi időben a pártban előfordult ellentétekkel. Az intellektuellek a párt kezéből ki akarják venni a párt vezetését. Felelőtlen elemek felelőtlen politikát akarnak csinálni.A párt mozgalmát nem ismerő elemek géppuskák elé akarják vinni a munkásságot. Nálunk nem az a helyzet, mint Oroszországban, mert nemzetiségileg tagolt ország vagyunk. Oroszországban meg lehetett csinálni a forradalmat, mert nem számítottak rá, de nálunk mindenki arról beszél. Weltner utal a külügyminiszter beszédére, 26 az a benyomása, hogy ott a monarchiának másodrendű szerep jutott s hogy a monarchiának súlya legyen, az osztrák és magyar munkásosztálynak fel kellett lépnie. Különben is Stockholmban azt a határozatot hozták, 27 mikor a béketárgyalások megkezdődnek a munkásság annexió és hadikárpótlás nélküli békéért általános sztrájkba lép. Weltner ellenzi a munkástanács megalakítását, ez egy komikus vázlata volna az oroszországi szovjetnek. Oroszországban előbb a forradalmat csinálták meg és csak azután a katona és munkástanácsot. Ennek a tanácsnak parlamentáris formája van. Mi még nem tartunk ott. Ha majd ott leszünk, mi is megcsináljuk.. Dr. Rónai Zoltán 28 Weltner Jakabbal polemizál, hivatkozott a pártgyűlések határozatára. Szerinte a párt vezetősége se térhet ki a tömeg [javas ]lat teljesítése elől. Nem arról van szó, hogy a munkástanács forradalmat csináljon, hanem arról, hogy ma, midőn a forradalom kopogtat az ajtókon, nem 10—12 ember csináljon politikát. Mint szocialista, tisztában van azzal, hogy nem emberek, hanem viszonyok csinálják a forradalmat. A lanyha politika miatt a pártvezetőség iránt megingott 26. Czernin, a breszt-litovszki tárgyalások január 9-i ülésén tartott beszédében és más megnyilvánulásaiban is — korábbi ígéreteivel ellentétben — lényegében elfogadta a német delegáció agresszív, hódító politikáját. 27. 1917 nyarán Stockholmban — végeredményben sikertelenül — próbálták összehozni a II. Internacionálé pártjainak konferenciáját, és kialakítani a szociáldemokrácia közös álláspontját a háború és béke kérdésében. 28. A Kunfihoz közel álló Rónai Zoltán közvetíteni próbált a pártvezetőség és ellenzéke között.
