Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
közül azok a főbizalmiak, akik a radikális mozgalomban már előbb is részt vettek, január hó 17-ére egy szűkebb körű főbizalmi értekezletre jöttek össze, amelyen elhatározták, hogy tekintet nélkül a január 18-ára egybehívandó pártbizalmi értekezletre a január 21-i vas és fémmunkás főbizalmi értekezleten azt fogják javasolni, hogy az összes gyárak 48 órán belül válasszák meg a munkástanácsot választó küldötteket, még pedig 200-ig 3, a további minden 400 munkás után egy-egy küldöttet. A főbizalmi férfi testület küldjön ki egy 5 tagú előkészítő bizottságot, amely vasárnap 27-ére tartozik összehívni a megválasztott kiküldötteket, hogy a munkástanácsot megválasszák. Ebbe az előkészítő bizottságba sem pártvezetőségi tag, sem szakszervezeti alkalmazott nem választható. Ez az előkészítő bizottság tartozik szigorúan a pártprogramhoz alkalmazkodva a munkástanács működési programját kidolgozni. Tekintettel arra, hogy a munkástanács megalakítása érdekében a mozgalmat a 11-es bizottság kezdeményezte, az ötös bizottság lépjen azzal érintkezésbe. Arra az esetre, ha a január 18-án összeülő pártbizalmi testület elhatározza a munkástanács megalakítását, elállanak az ötös bizottság megalakításától és a program kidolgozására a pártvezetőséget utasítják. A pártvezetőség ugyancsak január 27-re tartozik a munkástanácsot választó delegáltakat összehívni. A munkástanácsot 36 tagból állónak javasolják. Ezen események közben január hó 17.-én a bécsi munkásság a béke és a közélelmezés javítása érdekében tömegstrájkot kezdett.4 A budapesti pártvezetőség részéről Weltner Jakab érintkezett a bécsi pártvezetőséggel és január 17.-én este jött haza Bécsből s referált, hogy a bécsi elvtársak a budapesti elvtársakat ugyancsak a munka beszüntetésére kérik. A pártvezetőség még az éj folyamán annak a hatása alatt is, hogy ha ő ezt a tömegmozgalmat nem kezdeményezné, azt a radikálisok indítanák meg, elhatározta a tömegstrájkot. 25 Széjjelküldte az országba küldötteit, a budapesti gyárak munkásait pénteken délelőtt felhívta, hogy délután szüntessék be a munkát. A tömegsztrájk, amelyet a pártvezetőség szervezett, megakasztotta a syndikálisták munkáját. Maga a tömegstrájk egy syndikálista cselekedet, amelyet azonban a pártvezetőség nem akart, és nem engedett a szélső rendszertelenségbe vinni. Ha törvénytelen is volt a tömegsztrájk s annak rendezőit talán büntető úton is felelősségre lehetett volna vonni, el nem tagadható, hogy a pártvezetőség a tömegsztrájkot nem azért rendezte, hogy zavart idézzen elő, hanem a nagy tömegmegnyilvánulás dacára igyekezett a közrendet mindenütt fenntartani. 24. Az ausztriai sztrájk január 14-én Wiener-Neustadtban kezdődött tiltakozásul a breszti tárgyalásokon megnyilvánuló imperialista politika (HofTman német tábornok január 12-i beszéde) és a lisztfejadag leszállítása ellen. Miután a sztrájk gyorsan terjedt, január 16-án a bécsi pártvezetőség proklamálta az általános sztrájkot, amely 21-én ért véget. 25. A magyarországi sztrájk, az ausztriaihoz hasonló célkitűzésekkel, január 17-én Újpesten és Erzsébetfalván kezdődött. Ezután a pártvezetőség hivatalosan is proklamálta az általánossá váló sztrájkot, majd január 20-án — elfogadva a miniszterelnök határozatlan ígéreteit — befejezettnek nyilvánította.
