Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

adták ki. A röpirat szerzője saját beismerése szerint Sugár Tivadar és a vele „szabadházasságban" élő Duczynska Ilona.

20 Nyilvánvaló azonban, hogy nem ők az egyedüli bűnösök, hanem a bűnösségben a radikálisok vezetőségének több tagja osztozkodik. Ennek hatása alatt az említett radikálisok tágabb körű értekezletet nem mertek összehívni. Szűkebb körben azonban, valamint megbízottak útján agitáltak, hogy a gyárak álljanak le. A munkásság izzó hangulatát mutatta a Budapest és környéki gyárak január 16.-án tartott főbizalmi férfi értekezlete, amelyet a magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetségének vezetősége avégből hívott egybe, hogy a munkások bevonultatásának kérdésében a kormánnyal folytatott tárgyalásairól beszámoljon. Az értekezletnek azonban nem a bevonultatás, hanem a munkástanács képezte a főtárgyát. Felszólalók ezzel kezdték. Schuster indítványt nyújtott be, amely szerint a pártvezetőség három napon belül, tehát január 18.-ára hívja össze a pártbizalmi értekezletet, amely foglalkozzék a munkástanács kérdésével s intézkedjék a pártkongresszus mielőbbi összehívása iránt. Ha a pártvezetőség ezen felhívásnak a teljesítését megtagadná, tagadják meg a pártadó fizetését és a Pártlap előfizetését. Braun bkvt. műhelyi munkás kifogásolja a pártvezetőségnek tehetetlenségét, ennek következménye, hogy a gyárak egyenkint mennek ki az utcára és egyenkint véreznek el. Nincs más út, mint hogy a főbizalmi férfiak vegyék kezükbe az ügyet, amely feltétlenül a forradalmi munkástanács megalakításához vezet. Malasits Géza

21 a vas és fémmunkás szövetség titkára a célból, hogy a munkások elégedetlenségét levezesse, maga is radikális hangon kezdte a pártvezetőség eddigi működését kifogásolni, majd enyhítette hangját mondván, hogy mindezek dacára a pártvezetőség álláspontját meg tudja érteni, mert az osztrákok és németek sem radikálisabbak. Azt mondta, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt megkereste a német és az osztrák pártot, hogy a béke érdekében egységes radikálisabb mozgalmat indítsanak s erre az osztrákok azt válaszolták, hogy adjatok enni, a németek pedig, hogy eddigi taktikájuk megváltoztatását s a szorosabb együttműködést sem szükségesnek, sem időszerűnek nem tartják.

22 Cservenka Miklós

23 a vas és fémmunkás szövetség vezető tagja elítéli, hogy a munkások a syndikálisták ugratásának felülnek. Ha munkástanácsot akarnak alakítani, akkor ehhez nincs szükségük a syndikalistákra. Az értekezlet hangulata elsimult, de azért Schusternek indítványát elfogadták. A főbizalmi férfi testület tárgyalásának hatása alatt a nagyobb gyárak munkásai 20. Duczynska Ilona — diák, rövid ideig Sugár felesége és vele együtt egyik kezdeményezője a háború ellenes propagandának. Sugárral együtt elítélték, a forradalom idején a KMP aktív tagjai. 21. Malasits Géza — 1904—19-ig a vasas szakszervezet titkára, a jobboldali pártvezetés támogatója. 22. Az MSZDP először 1915 tavaszán, majd 1917-ben többször is tanácskozott az említett pártokkal a béke lehetőségeiről. Bár az MSzDP nem folytatott a német pártéhoz hasonló, egyértelműen kormánytámogató politikát, Malasits beállítása meglehetősen egyoldalú. Ezt bebizonyította a januári sztrájk története, Weltner bécsi útja is. 23. id. Cservenka Miklós —• a vasutasok szociáldemokrata szervezetének,majd a vasas szakszervezetnek egyik vezetője, a forradalmak után újjászervezett MSzDP egyik titkára. 1920 januárjában a fehérek meggyilkolták.