Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A magánháztartások babszükségletén tehát ekként időlegesen segítettünk, a vendéglők, kifőzök, gyári munkás-étkezdék stb. babszükségletét azonban — az emiatt keletkezett zavarok és elégedetlenség dacára — mindaddig nem elégíthetjük ki, míg a kormány kiutalása alapján a Haditermény rt.-tól megfelelő új babmennyiségek nem bocsáttatnak rendelkezésünkre. — A rizzsel és babbal kapcsolatban köleskását és árpakását is hozunk a közönség részére forgalomba. A köleskása eleinte, amikor árusítását a főváros elkezdte, a közönség előtt meglehetősen idegenszerű volt. Utóbb azonban minden készletet, amelyet a fővárosnak sikerült a Haditermény részvénytársaságtól megszerezni, a közönség rövid idő alatt megvásárolta Erős az a meggyőződésünk, hogy a cukorhiány a cukorgyártás időleges fokozásával és nagyobb cukorkészletek piacra hozásával sem szűnne meg és hogy a cukorbeszerzés körül ma fennálló tarthatatlan állapotok, amelyek a közönség türelmét a legkeményebb próbára teszik, csak abban az esetben fognak megjavulni, ha az egyenlő és általános ellátást biztosító cukorjegyrendszer behozatik. Ma már maga a vásárló közönség is ezen az állásponton van, mert tisztában van vele, hogy nem a készletek hiányában kell a bajok igazi forrását keresni, hanem a cukorral való spekulációban és az egyenlőtlen és rendszertelen szétosztásban. A jegyrendszer, még ha a normálisnál csekélyebb is lesz az egyénenkinti adag, mégis általános megelégedést és megnyugvást fog okozni, mert meg fogja szüntetni a közönségnek a boltok előtt órákon keresztül való várakozását és az árusítás gyors és sima lebonyolítását biztosítja. A jegyekkel való elszámolás kötelezettsége pedig kizárja majd annak a lehetőségét, hogy a kereskedő az áruval spekuláljon és azt melléküzletekre felhasználja. A tojás árának folytonosan dráguló folyamata, amely jelenség már az elmúlt évben is azt eredményezte, hogy a tojás ára az év folyamán ládánkint (1440 dbkint) 140 koronáról 240 koronára emelkedett, az 1916. évben még fokozottabb módon jelentkezett, annál is inkább, mert a tojásárak drágulásának okai ez évben sem szűntek meg, sőt ellenkezőleg hatványozottabb mértékben hatottak közre, mint az előző évben. így a takarmányárak emelkedése, a hús és egyéb élelmicikkek további drágulása, a növekedő és mind intenzívebb külföldi tojásvásárlás mindjobban azt eredményezték, hogy a tojás ára úgyszólván napról-napra drágul, a beszerzése pedig csaknem kapkodásszerű versengés útján történik. A közönségnek ellátása érdekében igyekeztünk kávéból a külföldről nagyobb mennyiségeket behozni, fáradozásaink azonban csak kis eredménnyel jártak. Svédországban lekötöttünk igen jutányos áron 2000 bál jó minőségű úgynevezett Santos superfor kávét, azonban minden igyekezetünk, és a stockholmi követség, valamint a külügyminisztérium közbenjárása dacára sem sikerült e mennyiséget behozni, mert az entente beavatkozása ezt minden esetben megakadályozta. Hosszas tárgyalások után megállapodásra jutottunk 750 mm. ugyanolyan minőségű és Svájcon át behozandó kávéra, ebből azonban csak 250 mm.-ra kaptunk a svájci kormánytól kiszállítási engedélyt. Ezt a kávémennyiséget végül is sikerült behozni és azt a községi élelmiszerárusító üzemünk útján a fővárosi kórházak részére biztosítottuk. —• A többi semleges országból kávét nem kaphatunk, mert az entente ezekbe az országokba csakis annyi kávét enged be, amennyi azoknak saját szükségletére kell.