Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

15-én megindult országos gabonarekvirálás eddigi csekély sikere komoly aggodalmat kelt. Nem mulaszthatjuk el ezt az alkalmat arra, hogy rá ne mutassunk arra az eshetőségre, hogy a főváros lisztellátásában az eddiginél nehezebb viszonyok, sőt esetleg komolyabb fennakadások következhetnek be. Szükségesnek találtuk erre az eshetőségre rámutatni és ezeknek a körülményeknek kifejezést adni azért, mert ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk olyan, az eddigieknél is erélyesebb kormányintézkedés megtételét, amely az ország meglevő gabona- és lisztkészleteinek egyenletes fogyasztását a jövő termésév piacra hozataláig föltétlenül biztosítja A külföldi élő állat és hús rendszeres behozatalát, mellyel az elmúlt évben sikeresen lehetett a helybeli piac kínálatát növelni és a húsárak kialakulására befolyást gyakorolni, ez évi május hó végével teljesen be kellett szüntetni, részint mert a semleges államok minduntalan elrendelt kiviteli tilalmai és a szállítási nehézségek következtében a szállítás szerfölött kockázatos volt, részint pedig mert a külföldi pénzek megdrágulása következtében a behozott hús a hazai hússal többé már nem versenyezhetett. A húsáraknak folytonos emelkedésével arányosan a polgári lakosságnak különösen a marhahúsfogyasztástól mindjobban való tartózkodása volt észlelhető. A háborút megelőzőleg a főváros kilenc hónap alatt mintegy 70.000 darab marha húsát fogyasztotta, a múlt év első kilenc hónapjában ez a fogyasztás 39.000 darabra, a f. év hasonló időszakában pedig mintegy 20.000 darabra csökkent. A lakosságnak a húsfogyasztástól való tartózkodása — ha nem is ily nagy mértékben, — az egyéb húsféléknél is tapasztalható volt, minek következtében a polgári lakosság húsigényei a megcsappant állatfelhajtások és vágások dacára kielégíthetők voltak és csupán a sertéshús-ellátás terén mutatkoztak időnkint, azonban mindenkor csak rövidebb ideig tartó hiányok. A húsfogyasztás csökkentését a közönségnek a magas húsárak miatt a húsfogyasztástól való önkéntes tartózkodásán kívül előmozdítani lett volna hivatva az első ízben 1915. július 3-án 2357. M. E. sz. a. a húsfogyasztás korlátozásáról, utóbb pedig már a hús- és zsírfogyasztás korlátozásáról szóló 1916. szept. 20-án 3101/1916. M. E. szám alatt kibocsátott kormányrendelet. Ez az utóbbi kormányrendelet, mely f. évi szeptember hó 25-én lépett életbe, a hét két napján nemcsak a marha-, borjúés sertéshús, hanem ezenfelül még a juh, kecske, ló, házinyúl, szárnyas és vadnak, valamint a főtt, sült, füstölt, sózott stb. húskészítmények forgalmi tilalmát is kimondotta. A főváros háborús közélelmezési akciója által beszerzett és még múlt évi december hó folyamán forgalomba hozott 100.000 doboz dán főtt marhahúskonzerv iránt, elsőrendű minősége és viszonylagos olcsósága dacára, a közönség eleinte nem nagy érdeklődést tanúsított, csak a marhahúsáraknak április hónapban kezdődő rohamos emelkedése idejében fordult a közönség fokozottabb érdeklődéssel e cikk felé, úgy hogy június hónapban már az egész készlet elfogyott. — A sertéshúsnak, különösen pedig a sertészsírnak biztosítását egy év óta tartó szakadatlan nehéz küzdelem jellemzi. Az élősertés és sertéstermékek forgalmának szabályozását célzó kormányrendeletnek hiányossága, annak késedelmes kibocsátása és az azokban foglalt rendelkezések ellenőrzése körül úgy Magyarországon, mint