Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Azon szakmákhoz tartozó munkásnők száma azonban, akik a háború előtt szakszervezetekhez tartoztak, nagy mértékben csökkent. Kilépett pl. a nyomdászok szervezetéből 1915. január 1-éig kerek 100, a könyvkötők közül 271 nő. Mindazonáltal más szakmákban oly mértékben sikerült már a háború első öt hónapja alatt a munkásnőket megszervezni, (különösen a vas- és fémiparban az emelkedés volt 1241 női tag), hogy míg a szervezett munkások száma ez idő alatt a felére csökkent, a szervezett nők száma végeredményben még valamivel szaporodott és 1914. január 1-én 6542, 1915. január 1-én pedig 6631 volt. A munkanélküli nők száma a leginkább sújtott nyomdaiparban jelenleg 160, a könyvkötészetben jelenleg 158. A magánalkalmazott nők körében is erősen csökkent a munkanélküliség. M utatja ezt az is, hogy a Ferenc József kereskedelmi kórház pénztárának 1915. január 31-én 10.858 (1914. január 31-én 10.169), április 30-án már 10.662 (1914. április 30-án 10.590), több női tagja volt, mint a múlt év hasonló időpontjában. Ehhez képest a Magánalkalmazottakat Segítő Kuratórium még január havában kb. 1000 nőt segélyezett, április végén ez a szám is 401-re csökkent. A segélyezettek túlnyomó részét egészen kezdetleges képzettségük miatt nem lehet elhelyezni. Az úgynevezett középosztály körében kezdetben tapasztalt nagyfokú keresetnélküliséget is a minimumra redukálták a behívások, a behívottak helyettesítése és illetve a hadi munkákban való részesedés (kisiparosok). A még mai napig kereset nélkül szűkölködők helyzetét az állami és társadalmi segítőakciók teszik elviselhetővé, így a kisiparosok és kiskereskedők segélyezésére a kormány a hadsegélyezési adó jövedelméből a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara útján márciustól kezdve havonkint 150.000 koronát fordít. Ehhez az összeghez járul és pedig április közepéig körülbelül 88.000 korona kamatmentes kölcsön az Albrecht Hildegard-alapból és körülbelül 100.000 korona olcsó kölcsön a Hadi Hitelintézet útján. Az ügyvédek segítését már szeptember óta az ügyvédi kamara segélybizottsága intézi, amely társadalmi úton gyűjtött pénzekből márciusig 50.000 koronát fordított ügyvédek támogatására. Azóta a Hadsegélyző Bizottság a hadsegélyezési jövedelmi adó hozadékából havonkint 23.000 koronát bocsát a budapesti kamara rendelkezésére. Az írók és művészek támogatására a H. B. havi 10.000 koronát, az úgynevezett úri szegények támogatására szintén havi 10.000 koronát bocsát a Budapesti Központi Segítő Bizottság illetékes albizottságainak rendelkezésére. Ilyeténkép a megélhetési lehetőségek áttekintése Budapesten különösen az ellenséges fővárosokhoz képest igen kedvező képet mutat. A francia munkaügyi minisztérium kimutatása szerint Parisban május elején még mindig 158.969 munkanélküli volt, szemben 293.824 munkanélkülivel október végén, ami azonban még mindig háromszor annyi munkanélkülinek felel meg, mint a normális idők munkanélküliéinek a száma. A női munkanélküliek száma még egyszer akkora volt, mint a férfiaké. Berlinben ellenben viszonylag szintén megszűnt a munkanélküliség. A foglalkoztatás aránya a munkásbiztosító pénztárak kimutatása szerint a nőknél emelkedőben van, a férfiaknál pedig némi csökkenés mutatkozik. Egyedül a szabad szakszervezetek kimutatása szerint a munkanélküli tagok száma április 19-én mégis 4053 volt. A kereseti lehetőségeknél kevésbé kielégítők Budapesten számos iparágnak kereseti és munkafeltételei, különös tekintettel az elsőrendű létfenntartási cikkek