Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

EJ MŰVELŐDÉS ÉS ISKOLAÜGY Az a nagyméretű gazdasági és társadalmi átalakulás, amelyen a főváros az egyesítést követő félévszázad alatt keresztül ment, lényeges változást eredményezett a lakosság műveltségi állapotában is. A közölt táblázatok feltüntetik az értelmiségi népesség számában beállt változást, a foglalkozási ágak szerinti megoszlást és az írniolvasni tudás arányának növekedését.* (117) Utóbbi elválaszthatatlan a főváros népművelési és kulturális politikájától. Korszakunkban a városi hatóság jelentős összegekkel, ingyen telkek adományozásával, alapítványokkal támogatta a Budapesten létesült országos kultúrintézményeket, egyesületeket. (118, 121) A főváros közönségének adományából épült fel többek között a Népszínház, (124, 125) de jelentős összegekkel járult hozzá a város az Operaház, a Szépművészeti Múzeum építési költségeihez, több felsőoktatási intézmény létesítéséhez. A városi hatóság túl azon, hogy érdemeik elismeréséül a legnagyobb polgári kitüntetést a díszpolgárságot adományozta a magyarországi festészet, zene, (120) irodalom több reprezentánsának, képvásárlásokkal, megrendelésekkel, ösztöndíjak adományozásával, művésztelepek létesítésével (129) támogatta a művészeti törekvéseket. A magyar tudományos irodalom, szépirodalom, festészet, szobrászat, zene támogatását szolgálta a Ferenc József koronázási jubileumi díj alapítása is. (123) Utóbbiról Ady Endre (127) és Szabó Ervin (132) levéltárunkban őrzött pályázati írásának közlésével emlékeztünk meg. Sokkal nagyobb szerepe volt azonban Budapest közművelődésében a főváros közoktatásügyi politikájának. Az általános tankötelezettséget kimondó Eötvös-féle népiskolai törvény végrehajtása nem kis feladatot rótt az egyre gyarapodó város hatóságára. A főváros azonban, mint ezt az egyesítést követő félévszázad egyre emelkedő közoktatásügyi kiadásai bizonyítják, messze túlszárnyalta törvényes kötelezettségét. Az egységes tanácsi irányítás alatt működő községi iskolák fejlődését, az iskolák, a tanerők, és a tanulók számát feltüntető statisztikai táblázatokkal mutatjuk be. (117). A főváros nemcsak iskoláinak számát növelte. A hagyományos iskolai keretek bővítésével, új iskolatípusok létrehozásával alkalmazkodott a fejlődő ipar és ke*Az írni-olvasni tudókról közölt táblázat az összlakosságra vonatkozik, ha a 6 éven aluli gyermekeket nem számítjuk, az analfabéták aránya 6—10%-kal alacsonyabb.