Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Kerület Hány házban volt mozgalom A lakásbérlők száma Hány esetben kötöttek szerződést Hány házban volt kilakolta tás V. 60 4 000 29 I VI. 82 4 000 75 5 VII. 27 1 076 26 1 VIII. 26 1 080 23 3 IX. 28 1 170 27 1 Összesen 223 11 326 180 11 A lakósztrájkok addig, amíg a háztulajdonosok és házbérlők szolidáris ellenakcióhoz nem folyamodtak, igen számottevő sikereket értek el. A lakók gyakran nemcsak a bérek emelését akadályozták meg (védelmi bojkottok), hanem a magasnak tartott lakásbérek leszállításáért és egyéb javításokért is eredményes mozgalmakat (támadó bojkottok) indítottak. A békét, — amelyet néhány esetben maga a békéltetésre felkért polgármester megbízottja közvetített — rendszerint a kollektív szerződéseknek egy alakja, a lakásszabályszerződés pecsételte meg. E szerződéseket a háztulajdonos vagy a házfőbérlő a lakók bizalmiférfiaival, gyakran a kerületi szociáldemokrata párt közbenjöttével, kötötte meg s e szerződések nem ritkán néhány ezer lakót érintettek. Maga a bérszerződésben elért bérelengedés is nem egy esetben tízezrekre rúgott. A bíróságok több ízben kimondották, hogy a kollektív szerződés jogi kötelező erővel bír mindkét félre. A bizalmi férfiakat nem igen lehet anyagilag felelőssé tenni a rendszerint egy esztendőre kötött szerződés megszegéséért, legfeljebb erkölcsi felelősség terheli őket; ellenben a kollektív egyezség, mint harmadik személyek javára szolgáló szerződés, az illető háznak nemcsak ama lakóira nézve érvényes, akik a szerződés megkötésében akár személyesen, akár megbízott útján részt vettek, hanem minden jelenlegi és a szerződés érvényessége idejében beköltöző lakóra nézve is. Annak is gátat vetett a bíróság, hogy a főbérlőkkel kötött kollektív szerződés hatályát a háztulajdonos és a főbérlő együttesen, harmadik jóhiszemű személyek kárára rosszhiszeműleg kötött ügylettel — a fŐházbérleti viszonynak rendszerint csak színleges megszüntetésével — felfüggesszék. A bíróság végül az ügyészségtől folyamatba tett izgatási perben kimondotta azt is, hogy a lakásbér megtagadására való felhívás nem involválja

2 a tulajdonjog elleni izgatást. A kollektív szerződések a lakásbér rendezésén kívül a következő jellemző pontokat szokták tartalmazni: a háztulajdonos kötelezi magát, hogy a szükséges javításokat elvégezteti; a lakásokat bizonyos időn belül fel nem mondja és a lakásbért fel nem emeli; a lakók bizalmi férfiait elismeri; a goromba házmestert elbocsátja, vagy a lakókkal való tisztességes bánásmódra utasítja. A lakóknak nagymértékben kiszolgáltatott, elszigetelt háztulajdonosok és házfőbérlők egy-két évi tapasztalat után maguk is szövetségre léptek (Háztulajdonosok Szövetsége 1911.) és szolidáris eljárásra határozták el magukat. A védekezés főbb 2. Nem foglalja magában.