Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
tétnek vagy saját lakásukon, vagy a kórházban. Továbbá a beteg vagy sérült munkás felgyógyulásáig bérének felét húzza. A hajógyárban a rendes munkanap 10 órát tesz. Nyáron a munkanap hatkor kezdődik és délután fél hatkor végződik. Délben munkaszünet van 12-től fél kettőig. A délelőtt és délután folyamán nincsen munkaszünet. Télen 7-kor reggel kezdődik a munka és tart délután fél ötig. De minthogy télen a munka először csak 9 /io~ re > majd 8 / 10-re redukáltatik, úgy ennek megfelelően a munkaidő is változást szenved. Vasárnapi és éjjeli munka csak sürgős esetben vétetik igénybe. Ilyenkor pedig a munkások felváltásáról kellőképpen gondoskodva van. Minden a rendes munkanapon túl tartó munkára 1 l 8-3.á, a vasár- és ünnepnapi munkára pedig 1 / 6-oá napot számít. Az elszámolási hét pénteken reggel kezdődik és a reá következő csütörtökön este végződik. A munkabér kiszámítása és kifizetése készpénzben szombaton délután történik. A hajógyárban idő és darabszám szerint fizetik a munkásokat. A darabszám szerinti munka a csoport-akkord alakjában divatos. Akkordmunkában dolgozóknak a hét végén a rendes munkabért fizetik, a többletet pedig az akkord befejezte után. Az idő szerint fizetett munkások rendszerint napibért húznak. Csakis a munkavezetők egy része, valamint a fűtők, a matróz-szabók és kocsisok kapnak havibért. A havibérrel alkalmazottak csak kis részét — 5 %-át — képezik a munkásoknak. Az előmunkások, művezetők, 50—80 frtot kapnak havonként, a fűtők kivétel nélkül 38 frtot, a matrózszabók pedig 25—56 frtot. A havibérrel alkalmazottak azon előnyben részesülnek, hogy jövedelmük nincsen alávetve az évszakok szerint változó napibér esélyeinek, a mennyiben akkor is megkapják rendes bérüket, midőn a munkanap 8 vagy 9 órára leszáll. — • A tanult munkások az összes munkások 57 %-át teszik, számuk 700. Az átlagos munkabér a tanult munkásoknál 1 frt. 56 kr. és 2 frt. 9 kr. között ingadozik. Az összes tanult munkások átlagos napibére 1 frt. 72 krt. tesz s így az átlagos hetibér 10 frt 32 krra tehető. A fiatalkori munkások, illetőleg tanonczok napibére 48 kr. és 1 frt között ingadozik. A napszámosok munkájának bére pedig 1 frt, egészen 1 frt 36 kr., átlagban 1 frt 19 kr. — Szokásos a hajógyárban a régibb és kiválóbb munkások között újévkor jutalmakat kiosztani. így 1887. jan. 1-én 263 munkás részesült ilyen jutalmakban, a melyeknek összege 2430 frtot tett, tehát átlag évenkint csaknem 10 frtnyi jutalom esett a részesített munkásokra. Bár az ó-budai munkások lakásviszonyai sokkal jobbak a balparti társaiknál, abszolúte még sem nevezhetők kedvezőknek. A főváros jobbparti kerületeinek egyes részei egészen vidékies külsővel bírnak; a III. kerületnek legnagyobb része is ilyen. Nincsenek itt magas bérkaszárnyák, sőt ritkák a pinczelakások is, csak a magas lakbérek emlékeztetnek arra, hogy a fővárosban vagyunk. A legszerényebb igényeknek megfelelő szoba és konyhából álló lakást a város beltelkein 80 frtnyi évi béren alul kapni lehetetlenség. Künn a szőlők között azonban, messze a gyártól, bérelhetők düledező félben levő viskók 60 frtért is. A lakások legnagyobb része nem felel meg
