Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

mos világításra van berendezve. A tisztaságra az összes gyári helyiségekben nagy gondot fordítanak. Kedvezőtlen viszonyokat csak két műhelyben ú. m.: a kötélgyártóknál, valamint a festék-készítőknél észleltünk. A kötélgyárban a kender tisztítása és a kender feldolgozása közben keletkező por eltávolításáról nincsen kellőkép gondoskodva, a festék-készítőknél pedig a mérges festékek készítésénél keletkező gőzök elvezetése hiányos. Azért is oly sűrűek a lélegzési szervek betegségei a kötélgyártók között és azért van alig egy munkás a festék-készítők között, a ki idült, vagy heveny ólommérgezésben (Bleikoiik) nem szenvedne. A baleset-statistika, különösen pedig a hazai, meglehetősen szegény. Igen keveset tudunk a balesetek számáról, a sérülések neméről, az azokat előidéző körülményekről. Az e tekintetben megkérdezett munkaadók emlékezőtehetsége feltűnően rövid szokott lenni! Mi az általunk megvizsgált gyárra nézve azon szerencsés helyzetben voltunk, hogy a gyári orvos szívessége folytán betekintést szerezhettünk az általa készített évi kimutatásba, valamint a beteglajstromokba és így a hajógyári munkások körében történt balesetek pontos statistikájának birtokába jutottunk. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy a balesetek száma megdöbbentően nagy. Alig van a gyárban munkás, a ki kisebb-nagyobb sebhelyet fel nem mutathatna, alig múlik nap, melynek ne volna a maga sebesültje. És milyen változatosság a sérülésekben! Csonttörések, izomficzamodások, a karnak vagy a kéznek csonkítása, zúzódások, vágási és szúrási sebek, égési sebek folytonosan váltakoznak a beteg lajstromok néma rovataiban, a melyek mégis oly hangosan beszélnek szenvedésekről, nyomorról. 1886-ban az összes 562 betegedési eset között 228 azaz 40% baleset következménye. A sérüléseknek és baleseteknek nem ritkán a munkások könnyelműsége vagy vigyázatlansága az oka, de sokkal gyakrabban magának a foglalkozás természetének következményei azok. Sokkal gyakrabban maga a munkaadó könnyelműségének vagy lelkiismeretlenségének áldozata a munkás testi épsége, a munkaadónak, a ki elmulasztja azon intézkedések megtételét és berendezések eszközlését, a melyek, ha balesetet nem is tesznek lehetetlenné, úgy mégis sok balesetnek elejét vehetnék. Hány gyárban olajoztatják és tisztítatják a gépet, a gép működése közben, pár percznyi időtakarítás miatt? Hány gyárban hiányzanak a legkezdetlegesebb óvintézkedések a hajtószíjaknál és körfűrészeknél, stb. A hajógyárban a modern technika minden vívmánya felhasználtatott a balesetek elhárítására és ha mégis oly nagy a balesetek száma e mintaszerűen berendezett gyárban, úgy fogalmat alkothatunk magunknak, hogy hány baleset történik más gyárakban. A baleseteknél nyújtandó első segélyhez a hajógyár helyiségeiben több mentőszekrény van elhelyezve a szükséges kötszerekkel. Továbbá a Dunagőzhajózási társaság a hajószemélyzet, valamint a munkavezetők közti szétosztás czéljára főorvosa által egy kis népszerűen írt könyvecskét íratott, mely az első segély nyújtásról szól. Különben a hajógyárnak jól berendezett kórháza nincs messze a gyártól. Ezen kórház orvosa egyszersmind gyári orvos is. A gyár a munkásokat nem biztosítja baleset ellen valamely biztosítótársaságnál, hanem közvetlenül maga gyakorolja a segélyezést, így a gyári munkások a foglalkozásból származó betegségek esetén ingyen gyógykezel-