Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

1906. Banque de Commerce et de Dépots Saloniki. Marokkói bank alapítása. Romániai osztálysorsjáték r.-t. Magyar tengerentúli forgalmi r.-t. Magyar föld r.-t. Királymalom Hedrich és Strauss r.-t. Kammer-testvérek textil-ipar r.-t. Grafikai intézet és számlakönyvek gyára r.-t. Beton-, híd- és mélyépítő r.-t., Pozsony. Szennyvíz-tisztító r.-t. — 1907. Danubius Textilművek r.-t. Pozsony. Bőrgyár részvénytársaság, ezelőtt Suess A. H. és fiai Érsekújvár. Fiumei magyar olajipar r.-t. —• 1908. Galatzi kiviteli gőzmalom. —• 1909. Banque Andréevits et Co. r.-t. Belgrád, a Berliner Handelsgesellschafttal 4 millió frank. Szab. bosnyák és herczegovinai agrár- és kereskedelmi bank. Bőrgyár r.-t. Érsekújvár részvényeinek megszerzése. Rimamurány—Salgótarjáni részvénysyndicatus Wiener Bankvereinnal. Aktiengesellschaft für Holzgewinnung und Dampfsägebetrieb vorm. P. & C. Goetz új részvényeinek átvétele. Danica vegyiipar r.-t. részvényeinek megszerzése. — 1910. Budai általános takarékpénztár r.-t; Marosvásárhelyi bank és takarékpénztár r.-t.; Palatínus építő- és ingatlanforgalmi r.-t. alapítása. Zombori hengermalom r.-t. és Pancsovai gőzmalom r.-t. sanálása. Soukup és Korb hímzőipar r.-t. tőkeemelése. — 1911. Lugosi kereskedelmi bank. Banque Générale Hypothécaire du Royaume de Bulgarie (társulva a Banque de Paris et des Pays-Bas és a Berliner Handelsgesellschaft és Banque Internationele de Bruxellessel. Magyar—amerikai trust—társaság. A Bácsmegyei czukorgyár r.-t. Újverbászon. Fabrica de Bere et Lutter részvénytársasággá való átalakítása. Lugosi textilipar r.-t. Magyar fémkohó és vegyi ipar r.-t. Martinsicában. Országos szállítási és automobilforgalmi r.-t. Nagy Magyar Compass II-ik jubileumi évfolyam. 1912—1913. Bp. 1912. 113—114. I. 86. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a fővárosi vásárcsarnok létesítéséről. 1889—1891 Mint általában a művelődés haladása újabb és újabb, előbb nem ismert igényeket szül, úgy a főváros hirtelen megnövekedése és mesés fejlődése folytán a modern közszükségleteknek egész sorozata állott elő, melyeknek kielégítésére minden rendelkezésre levő vagyoni és szellemi erővel törekedni kell. A czélok sokaságával azonban a község korlátolt pénzereje állván szemközt, természetes, hogy a szükséglet keletkezésével szinte lehetetlen a kielégítésére hivatott tényezőknek mindig lépést tartani. De ha ez a viszony szükségszerű folyományát képezi is a haladás folytonosságának s éppen nem volna eszménynek tekinthető, oly helyzetbe jutni, melyben újabb feladat, újabb czél már nem találkoznék, mert ez megállást s tehát hátramaradást jelentene: mindazonáltal az ostromló követelmények közepette megvan a közügyeket intéző hatóságoknak az az el nem utasítható kötelessége, hogy az érett közszükségleteket helyes beosztással a lehetőség szerint fokozatosan kielégítse. ilyen érett közszükségletté vált immár az élelmezési vásárcsarnokok intézményé-