Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelen lése a kispesti munkástelep környékének szabályozásáról 1908 A pénziigyminister úr, az 1908 :XX. tcz.-kel nyert felhatalmazás alapján Kispest községnek a székesfőváros területével határos részében, az Üllői-út és a Gyáli-út között munkás háztelepet létesít, abból a czélból, hogy a fővárosban foglalatoskodó munkásság lakás-mizeriáján segítsen, s általában, hogy a munkások megélhetési viszonyait állami támogatással megkönnyítse. Figyelemmel azokra a jelentős érdekekre, melyek a nagy terjedelmű állami munkástelepnek és ezzel az itteni községeknek a székesfőváros úthálózatába való szerves bekapcsolásához, számtalan vonatkozásban fűződnek, indíttatva éreztük magunkat arra, hogy a környék szabályozásának megoldását az 1870. évi X. t.-cz. 15. §-a alapján hatósági körünkbe vonjuk. A tervezet, melyet a műszaki osztály idevonatkozólag kidolgozott, felöleli: 1. A fővárosi Gyáli-útnak a Kispest és Erzsébetfalva határán elvonuló Nagykorösi-út felhasználásával, a munkástelep mentén 36 mtr. szélességben főközlekedési útvonal gyanánt való meghosszabbítását azzal a további czélzattal, hogy ez az út majd tovább fejlesztessék egészen Péteri községig. 2. A főváros és Kispest község határán, az Üllői-út és a Gyáli-út között egy 8 öl széles határút létesítését akként, hogy ennek az útnak 4 ölnyi félszélességéhez szükséges terület Kispest határából vétessék. 3. Az Üllői-útból kiágazó 12 öl széles útnak a kispesti Sárkány-utcza igénybevételével ugyancsak 12 öl szélességben való továbbfejlesztését. A főbb vonásaiban most ismertetett tervet mindenekelőtt a pénzügyministérium, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, az érdekelt községek és a székesfőváros képviselőiből alakított vegyesbizottság tárgyalása alá bocsátottuk, melynek során a hatóságok képviselői a tervet úgy az utak vonalozása, mint szélességi mérete tekintetében helyesnek, czélszerű megoldásnak találták, s azt úgy a munkástelep igényei, mint az érintett községek közlekedési és fejlődési érdekei szempontjából örömmel üdvözölték. Hogy azonban a Gyáli-útnak a székesfőváros határától egészen Péteri községig tervezett továbbfejlesztése részleteiben is, az útra szükséges területek mérve szempontjából érdemleges tárgyalás alá vétethessék, a bizottság helyszíni felvételek alapján olyan részletes szabályozási terv kidolgozását kérte tőlünk, melyen az útra eleső területek nagysága az érintett egyes községek szerint pontosan ki legyen tüntetve. Figyelembe kéri venni továbbá a bizottság a Kispest község képviselete részéről kifejezett azt az óhajtást, hogy a részletes szabályozási tervben a Gyáli-út az állami munkásteleptől kifelé vezető szakaszában, esetleg törés beiktatásával is, Erzsébetfalva község felé tolassák el, mert különben az útvonal a baloldalon, azaz Kispest területén temetőt bolygatna meg, majd tovább menve, olyan területeket érintene, melyek parczellázva vannak, s ott az építkezés is már megindult.