Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A nagy lépcső alsó szakaszának úgy déli, mint északi pihenője egy-egy, ülőpaddal ellátott korlátfallal záratik le; az északi nyughely felső végpontján pedig a prágai Hradsinban álló Szent-György lovas-szobornak bronzmása állíttatik fel.

5 A középkori magyar szobrászat e kiváló műbecsű emlékének főmintáját a nagymélt. ministerelnök úr volt szíves megszerezni. A Jezsuita-lépcsőnek fedetlen azon szakasza, mely az Albrecht-út két ágát köti össze, rozzant állapotánál fogva már régóta kifogás és panasz tárgyát képezte; e lépcsőszakasz egészen elbontatott, s helyette új, tágasabb lépcső épült, szerkezetileg a nagy szabad lépcsőhöz, kiképzésben pedig a bástyaépítkezéshez hasonlóan. Ideiglenes jellegű rendezést nyert emellett a lépcsőnek az Albrecht-út felső ágától a fedett szakasz bejáratáig terjedő része is. Az északi bástya talaja, a bástyafolyosó nyugati, ú. n. őrtornyától kezdve az Ilona-lépcső

6 felső torkolatáig terjedő részen, megfelelő leásassál kiegyenlíttetik, s területe mentén a bástya mellvédfala egyenletesre és vízszintesre lejebb szállíttatik. Az ezen bástyarészen levő régi domokosrendi templom szentélyének régészeti becsű maradványa fentartatik és a bástyafal átalakításába, egy terrasz-korlát- és pergolaépítéssel kapcsolatosan beillesztetik. Az Albrecht-út kanyarulata által képezett, kis parkban levő rozoga lépcsőzet, mely a gyalogközlekedésre szükségesnek mutatkozik, szintén jó karba hozatik. Mindezen csatlakozó és kiegészítő munkák az elmúlt évben megkezdettek és nagyobb részben el is készültek. Megemlíteni kívánjuk, hogy az északi bástyatalajon végzett leásás a már említett domokosrendi templom

7 maradványok mélyebb feltárását vonta maga után, amely alkalommal a szentély építményének alsó részletei, oszloplábak, régi sírok és a XIV— XVI. századból származó, sajnos legnagyobb részben összetöredezett czímeres és feliratos sírkövek, emberi csontmaradványok és vastárgyak kerültek felszínre. A műemlékek országos bizottságával és a székes-fővárosi múzeum vezetőségével egyetértőleg eljárva, intézkedtünk, hogy e leletek gondosan megőriztessenek. A most vázolt munkákat, melyek szervesen egészítik ki a főcsoport architektúráját és kibővítik, valamint élénkítik egész keretét, legközelebb a bástyaudvarok és lépcső melletti területek parkozása, fogja követni — mit a székes-főváros közönsége létesít. — De máris elmondható, hogy a Halászbástya, új alakjában, székes-fővárosunknak egyik legkiválóbb műremekévé fejlődött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1902. évi működéséről. Bp. 1903. 5. Utalás Kolozsváry György és Márton szobrászok prágai XIV. századbeli szobormüvének bronzmásolatára. 6. A régi Molnár utcának lépcsős kiképzésű szakasza. 7. A domonkosok által a XIII. sz. közepén épített, majd tovább fejlesztett Szent Miklós templomról van szó. Ma: I., Hess András tér 2.