Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Oda építették az Andrássy-út végétől balra a Feszty körkép

2 épületét, mintha nem lett volna Budapesten elég üres telek, még forgalmas helyen is, ahol azt felépíthették volna. Ám megmaradt az a másik nagy facsoport, szemben ezzel, a Stephánia- és Aréna-utak

3 képezte szögletben. Gyönyörű magas, lombos akáczcsoport volt, illata májusban messze elárasztotta a környéket. S épen erre a helyre kellett építeni az új műcsarnokot! Szép épület, nagy épület, szükség is van rá; de nem tudjuk felfogni, miért kellett azt a városon kívül elhelyezni csak azért, hogy a ligetnek egyik legtömöttebb facsoportját tönkretegyék. Mert hiszen természetes, hogy ez a magában is nagy épület szintén környéket kíván magának, főleg mivel rendeltetésénél fogva világosságra is van szüksége. Majdnem úgy tűnik fel, hogy valahányszor valamely középület számára ingyen telekre van szükség, ezt mindenkor a városliget fogja megbánni. Ezen újabb irány, szemben a korábban uralkodottal, mely a középületekkel a város tereit építette be (operaház, posta palota stb.) igen kétséges értékű haladásnak tekinthető, mert rövid időn belül a városligetet teljesen tönkre fogja tenni. A legkétségbeejtőbb irtást azonban a lefolyt ezredévi országos kiállítás okozta, mely az ezredév emlékéül a pesti oldal egyetlen ligetét elpusztította. A székes-főváros nem szívesen engedte át a ligetet. Minden rendelkezésre álló eszközzel küzdött ezen eszme ellen, de sikertelenül. A bizottságok bejárta Lágymányos, Pékliget stb. árnyéktalanok voltak, s így egy ephemer

4 kiállítás kedvéért a ligetet kellett árnyéktalanná tenni. A székesfőváros erősen kikötötte ugyan, hogy a fákat és facsoportokat lehetőleg kímélni kell; de bárki is tapasztalhatta, hogy a „lehetőleg" mily rugalmas szó. Ha egy szabad téren két-három szépen kifejlett fapéldány állt, azt az épület kedvéért „lehetőleg" kivágták. Az épületet a kiállítás bezárta után ismét lerombolták, s most a tér kopáron áll; mert a fa, ha a régi helyett ültetnek is, nem nő meg oly hamar mint az épület. S bizony voltak ott olyan fák, melyek többet értek, mint a helyükre került tákolmányok. Emlékszünk még arra, hogy a kiállítás előkészítése alkalmával olykor megjelentek communiqué-k, melyek azt adták hírül, hogy a ligetben okozott károk fejében mennyit tett a kiállítás igazgatósága a liget fejlesztésére. Szám szerint felsorolták, minő hosszú körutat készítettek, e mellé két oldalt hány darab fát ültettek. Igaz, ott van a kiállítási körút, fiatal fasorával. De kertészeti szempontból ez nem kárpótlás! A ligetbe nem fasor kell s út, hanem facsoport és pázsit! A felső tízezrek igényeinek eddig teljesen megfelelt a Stephánia-út. Azokra, kiknek anyagi helyzete megengedi társadalmi felfogásuk megköveteli a vidéken, sőt külföldön való nyaralást, nem kellett volna tekintettel lenni. Az utakon por terem, nem ózon s a katona-glédában álló fák nem pótolják a facsoportokat sem egészségi, sem aesthetikai szempontból. Láttuk, mi történt a két szigettel,

5 a régi liget legárnyasabb és legkedvesebb két pontjával. A pompás hűs Széchenyi-sziget tele van építve igen érdekes, de mégis mulandó épületekkel; ha ez épületek némikép maradandóbbak a többinél, annál 2. Feszty Árpád „A magyarok bejövetele" c., 1892— 1894-ben készült körképéről van szó. 3. Ma: VI., VII., VIII., XIII., XIV., Dózsa György út. 4. rövid életű. 5. A városliget rendezése során megszűntek.