Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
vasúton közlekedni, t. i. a Podmaniczky-utczán, 2 Király-utczán 3 és Kerepesi-úton 4 . a tervezett újabb vasúti összeköttetés szükségét egyáltalán igazoltnak sem látjuk, annál kevésbé, mert a nagy közönségnek ama részétől, a mely gyalog, sétálva, társaskocsin, avagy fogaton kíván a ligetbe kijutni, az egyetlen Andrássy-utat elvenni csakugyan nem szabad. A sok között még egy másik fontos okunk is van arra, hogy az Andrássy-úton vasút építését már elvileg ellenezzük. Általánosan el van ugyanis ismerve, hogy közlekedési igényeinket egyedül vasutak építésével kielégíteni lehetetlen, és ezért a közúti vasút hálózatának okszerű fejlesztése mellett égető szükség van a kor színvonalán álló omnibusz-vállalatnak létesítésére is. 5 Viszonyaink között azonban ilyen omnibusz-vállalatnak már csak az Andrássy-úti vonal képezheti biztos alapját. Ha tehát azokat a nevezetes közlekedési érdekeket, melyek csak egy megfelelő társaskocsivállalat keletkezésével és fentartásával nyerhetik kielégítésüket, egyszersmindenkorra elejteni nem akarjuk, úgy az Andrássy-úton bárminő berendezésű vasút építését már ebből a szempontból sem szabad megengedni. Mindezeknél fogva ragaszkodva eddigi álláspontunkhoz, a törvényhatósági közgyűlés elénk terjesztett határozatához, illetve az Andrássy-úton közúti vasút létesítéséhez már elvi szempontból nem járulhattunk, s ezért a bemutatott tervek közelebbi tárgyalásába nem is bocsátkoztunk. Másfelől azonban nem mulasztottuk el a székes főváros közönségét felhívni arra, hogy a fennebb égetően szükségesnek jelzett omnibusz-vállalat létesítéséről gondoskodni és e tekintetben az eddigi bizonytalan irányzattal végleg szakítva annál erélyesebben szíveskedjék intézkedni, mert az 1883. évi XIX. t.-cz. alkotása óta immár egy évtized telt el, a nélkül, hogy csak egy lépéssel is előbbre jutottunk volna. A székes főváros nem nyugodván meg, az Andrássy-úti villamos-vasút ügyét a belügyminister Úr eldöntése alá vitte, ki is a mi álláspontunkat találván helyesnek, e vasút eszméjét újra és végleg elejtettnek jelentette ki és így alaposan remélhetjük, hogy az Andrássy-út továbbra is az marad, ami eddig volt, annyival inkább, mert időközben egy másik eszme merült fel és fogadtatott el. Ez a földalatti villamos vasút eszméje. Nevezetesen a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság és a budapesti közúti vaspálya-társaság egyesülten mint külön vállalat terveket mutatott be, melyek szerint a villamos vasút a Gizella-térről 6 kiindulva a Harminczad-utczán, Váczi-körúton 7 és Andrássy-úton a föld alatt fog a Városligetbe vezettetni. Részünkről elvben hozzájárultunk, hogy a megjelölt irányban földalatti vasút építtessék és e czélra a szükséges közterületek átengedtessenek. E vasút városligeti végződését azonban a Nádor-szigetre 8 az artézi fürdőhöz kívántuk kitolni, hogy e fürdő a nagy közönség érdekében közvetlen kapcsolatba jusson a város belsejével. Kívántuk 2. Ma: VI., Rudas László utca. 3. Ma: VI., VII., Majakovszkij utca. 4. Ma: VII., V1IL, Rákóczi út. 5. A lófogatú omnibusz — mint rendszeres üzleti vállalkozás — 1895-ben indult meg. 6. Ma: V., Vörösmarty tér. 7. Ma: V., VI., Bajcsy-Zsilinszky út. 8. A Városliget rendezése során megszűnt.
