Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
dékolt bővítésénél — ahol csak lehetséges — a városi és általában a még beépítetlen telkeket kell igénybe venni. Éppígy a szabályozási és szépítési javaslatoknál is ügyelni kell arra, hogy e közben a meglévő beosztásokat és a már meglevő épületeket a lehetőség szerint felhasználjuk, és hogy a lehető legcsekélyebb számú bontás váljék szükségessé. Továbbá mind az új beosztásnál, mind pedig különösen a terek és faültetések tervezésénél az egészségügyi szempontok, illetve az egészségügyi viszonyok javítása legyen a mérvadó. A középületek telepítésénél — hiszen főleg ezek vannak hivatva a fővárosi jelleg megadására — magától értetődően vigyázni kell arra, hogy ezek a társadalom érintett osztályai számára kényelmesen megközelíthetők legyenek. Mivel a kereskedelem és az ipar érdekében az ország főterményei (például gabona, gyapjú) számára raktárakat, silókat, szabad raktereket, téli kikötőket, magtárakat és tárházakat kell létesíteni, tekintettel kellene lenni arra, hogy ezeket az objektumokat célszerűen a fő közlekedési erek, tehát a Duna, a már meglevő pályaudvarok és az összekötő vasút mentén telepítsük, valamint arra, hogy nevezett objektumoknak könnyű kapcsolatuk legyen a közlekedési eszközökhöz. Amennyire egyrészt kívánatos, hogy a fővárosnak és környékének megfelelő összeköttetéséről gondoskodjunk, tekintettel az előbbi jövőbeni terjeszkedésére, másrészt ugyanakkor megfelelő javaslatokat is várunk ama rendszabályokra vonatkozóan, amelyek szükségesek lennének annak érdekében, hogy orvosoljuk azt a nagyon is érezhető hátrányt, ami abból származik, hogy Pest-Buda jelenleg nem alkot kompakt városkompiexumot, ugyanakkor viszont kiterjedési területét tekintve jelentősen felülmúl számos más, hasonló lélekszámú várost. A) AZOKNAK A KÜLÖNLEGES FELADATOKNAK MEGHATÁROZÁSA, MELYEK MEGOLDÁSÁT A PÁLYÁZÓKTÓL VÁRJUK 1. A fő közlekedési vonalak és terek megjelölése, a városrészek csoportosítása. A közlekedési vonalak meghatározásánál általában a bevezetésben már megadott elvek az irányadók, s az feleljen meg különösen a városközpontnak a külvárosokkal, valamint utóbbiak egymás közötti helyes összeköttetésének. A fő közlekedési vonalakon és tereken kívül, melyek az egyes városrészek csoportosítását is megadják, megfelelő tekintettel kell lenni a kevésbé fontos mellékutcákra, amennyiben ezek összeköttetésben állnak a főutcákkal, és alkalmasak arra, hogy fontos helyet foglaljanak el az általános közlekedési hálózatban. Miután már megállapítást nyert, hogy a pesti Terézvárosnak és Lipótvárosnak azok a részei, melyek az Államvasút beékelődött pályaudvara (a Délkeleti Államvaspálya-udvar) által szét vannak választva, már a legközelebbi időben három összeköttetést kell, hogy kapjanak, éspedig egy-egy átjárást a Városliget középvonalánál, az Aréna-útnál 3 és a Hajcsár-útnál, 4 így a megnevezett két városrész szabályozásánál 3. Ma: VI., VII., VIII., XIII., XIV., Dózsa György út. 4. Ma: XIV., Nagy Lajos király útja.
