Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

eme körülményeken kívül még arra is tekintettel kell lenni, hogy idővel teremtessék meg a lehetősége annak is, hogy a teherpályaudvart még messzebbre helyezzük ki, és a Teréz- és Lipótvárosok átellenes utcái között megfelelő kapcsolatot teremtsünk. Miután végül kilátás van arra, hogy az Újépület,

5 a Valero-laktanya, a Szekérraktár és a Hajóhivatal épülete a katonai igazgatástól a polgári kincstár tulajdonába mennek át, az ilyen módon nyert telkek szabályozására és beosztására vonatkozóan is részletes és az érintett városrészekkel összhangban álló javaslatot kell készíteni. 2. Budapest környéke és előrelátható terjeszkedése. A pályázók javaslatainak a jelenlegi város terjedelmén túl, annak környékére is ki kell terjednie, és arra vonatkozóan is alkalmas javaslatot kell tenniök, mely irányban és milyen elvek szerint kellene a főváros terjeszkedését szabályozni, milyen módon lehetne a környék jelentősebb helységeit és pontjait, úgymint Újpestet, Palotát, Kőbányát, Kispestet, Rákost, Erzsébetfalvát, Budafokot, a Svábhegyet, Zugligetet, Lipótmezőt, a Rózsadombot, Óbudát stb. olyan módon összekötni a fővárossal, hogy az adott esetben a főváros terjeszkedését ne gátolja, hanem ellenkezőleg, azt célirányosan elősegítse. A pályázóknak továbbá arra irányulóan is javaslatokat kell tenniök, milyen rendszabályok lennének szükségesek ahhoz, hogy Pest-Budát idővel kompaktul kiépített várossá tegyük. 3. Az egyes utak és utcák vonalvezetése. A vonalvezetés megadását csak a fő közlekedési útvonalakra vonatkozóan kívánjuk meg, különösen azonban azoknál az utaknál, melyek az egyes városrészek kiépítési körzeteit világosan körülhatárolják vagy jellemzik; a mellékutcák hálózatára vonatkozóan viszont a vonalvezetés megadásának csak annyiban kell kitérnie, amennyiben kívánatosnak látszik, hogy ezeket túl nagy költségek elkerülésével szerves összefüggésbe hozzuk a fő közlekedési hálózattal. 4. A középületek elhelyezése. A szabályozási terv megalkotásánál a .... sz. mellékletben felsorolt középületek megfelelő elhelyezésére is gondolni kell. Ami ezen épületek elosztásának módozatait illeti, a követelmények az alábbiak: a) hogy ezek megkapják a rendeltetésük szerint várható emberáradatnak megfelelő előteret; b) hogy ezek helyét úgy válasszák meg, hogy minden egyes épület homlokzata, ahol csak lehetséges, olyan benyomást keltsen, amely megfelelő az arra előreláthatólag ráfordítandó költségeknek; c) hogy mindegyik középület arra a helyre kerüljön, ahol ama társadalmi osztályok számára, melyeknek elsősorban rendelve van, a legkényelmesebben hozzáférhető legyen. 5. Földalatti csatornák. A földalatti csatornákra vonatkozóan elegendő, ha a tervező csupán a fő felfogók irányára és építésmódjára tesz megfelelő javaslatot. Ami az Ördögárkot illeti, ennél arra kell javaslatot tenni, hol és milyen módon lehetne azt a legmegfelelőbben a Dunába vezetni. A két város egész csatornahálózatára vonatkozóan nem kívánunk semmi külön 5. A város fejlődését akadályozó régi laktanyák (Újépület, Károly-, József-, Flórián-laktanyák, a gellérthegyi erőd) kérdését az 1894 : XX. tc. rendezte.