Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

I. BUDAPEST AZ EGYESÍTÉSTŐL A VILÁGHÁBORÚIG. 1873 — 1914. A) VÁROSPOLITIKA RÁTH KÁROLYTÓL BÁRCZY ISTVÁNIG Budapest történetének új korszakát az 1867-es év nyitotta meg, de az új fővárosnak az 1872. XXXVI. törvénycikk adta meg azt a közigazgatási szervezetet, amely megvetette további fejlődésének alapját. Az egyesítés tényleges életbelépése után hamar bebizonyosodott, hogy a Budapestről szóló törvény keretei nem felelnek meg a rohamosan növekvő nagyváros igényeinek. Az egyesített főváros szervezet és hatáskör tekintetében alig különbözött az ország többi törvényhatóságától. A fővárosi törvény nem egy nagyobb önkormányzattal rendelkező törvényhatóságot teremtett, csupán az ország többi városával majdnem mindenben egyező, nagy várost, amely csak a főváros elnevezésében és kisebb szervezési eltérésekben különbözött a többi törvényhatósági várostól. A főváros önkormányzati jogát nemcsak a kormány beavatkozásijoga, de az államrendőrség és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is korlátozta. A három város egyesítése nagy feladat elé állította az új főváros törvényhatósági bizottságát. Gondoskodni kellett a fejlődő nagyváros szükségleteiről, jó közlekedési utakról, csatornákról, vízvezetékről, világításról, kulturális és közegészségügyi, közjótékonysági intézményekről. A fővárosi közigazgatás belső szervezetére bizonyos fokig szabad kezet biztosított a törvény, így a törvényhatóság, amely időközben beköltözött a Lipót utcai új városházába, a lakosság érdekeinek, a növekvő igényeknek megfelelő szakhivatalokat állíthatott fel. A szervezeti munkálatokat, a hatósági feladatok ellátását egyaránt nehézkessé, sok esetben lehetetlenné tette azonban a városi hatóság szűk hatásköre, az egyes ügyek felterjesztése és jóváhagyása között eltelt hosszú idő, a kívánt módosítások végrehajtása, a kérelmek elfektetése, elutasítása, így húzódott — többek között — évekig az 1872. XXXVI. törvénycikkben kilátásba helyezett, és a főváros részéről a hatáskörök bizonytalansága miatt többször sürgetett rendőrségi törvény életbe lépése. (9) így vált — a belügyminiszteri jóváhagyás elhúzódása miatt — históriai dokumentummá az a lakásszabályrendelet-tervezet, amelyet Neményi Ambrus bizottsági tag megdöbbentő jelentése alapján dolgozott ki a tanács. (11) • Nem véletlen, hogy Kossuth, aki a tanácshoz intézett levelében nagy elismerésseFszólt a főváros fejlődéséről, Pulszkyhoz hasonlóan elítélte a nagyfokú kormánygyámkodást. (10, 13) Korszakunk várospolitikájának egyik fő törekvése, az autonómiát csorbító kormánygyámkodástól való szabadulás, a már megalkotásakor hiányos, és a város rohamos fejlődése következtében egyre inkább elavult fővárosi törvény