Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
jobb- és balpartjára eső részekkel külön-külön kellett foglalkozni, megkülönböztetvén azokat Dunáninneni (jelenleg pesti) és Dunántúli (jelenleg buda-óbudai) részekre. Tekintettel kellett továbbá lenni arra, hogy a közigazgatási kerületek a bizottsági választókerületek szem előtt tartásával alakíttassanak (82. §) és főfigyelem volt fordítandó azon számos adminisztrácionális érdekekre, melyeknek célszerű ápolása nagy részben a közigazgatási kerületek helyes beosztásától függ. Nemkevésbé irányadó volt e tekintetben az is, hogy az egyesített fővárosnak közigazgatási kerületekre osztása nem puszta formaság, hanem a kerületi elöljáróságok felállítása által a fővárosi közigazgatásnak tényleges decentralizációja, miáltal minden kerületben oly közigazgatási tényezők hivatnak életre, melyek egy-egy kerület népességének igen fontos és a közélet minden rétegét érintő közigazgatási követelményeit hivatnak helyettesíteni vagy közvetíteni. — Mindezen szempontokra való figyelemmel az albizottság javaslata tehát az, hogy Budapesten annyi közigazgatási kerület és elöljáróság legyen, ahány választókerület, ti. kilenc, amelyből Budára és Óbudára esnék 3, Pestre pedig 6 s hogy ezen közigazgatási kerületek területi beosztása a választókerületek beosztásával egyenlő legyen. Buda és Óbudára nézve, tekintve népességének számát, elég volna ugyan 2 kerület, de ezt meg nem engedi a városnak területi fekvése s az a körülmény, hogy Buda nem egy központ körül tömörült, mire leginkább talaja készteti. E két város ugyanis oly hosszan terül, egyes részei annyira elnyújtvák és egymástól távolesők, hogy a 3 kerület megállapítása a létező területi és közlekedési nehézségekkel teljesen igazolva van. A Terézvárost 82.600 lakosával épen e tekintélyes szám miatt kellett két egyenlő kerületre osztani. A Király-utcától balra eső részre 46.100, a jobbra eső részre 37.500 lakosnál több jutván. De az albizottság nemcsak arra ügyelt, hogy az egyes kerületekre eső nagy népesség kellően adminisztráltathassék, hanem a 9 közigazgatási kerületek meghatározásánál tekintettel volt a főváros történelmi fejlődésére és a közvélemény követelményeire is, mely az egyes városrészek polgárainál abban nyilvánul, hogy az önkormányzati igazgatás kedvezményében mindegyik városrész egyenlően részesíttessék és közigazgatási érdekei egyarányt előmozdíttassanak. Szóval az albizottság csak a fentebbi beosztás által vélte a jó és gyors adminisztráció és a közvetlen végrehajtás egyik alapfeltételét megteremteni. De amennyire óhajtása az albizottságnak az egyes kerületek közigazgatási igényeit minél fejlettebb adminisztráció által kielégíteni, ép oly élénk kívánsága, hogy Budapest egységének nagy eszmtje nemcsak közigazgatási rendszerének egységesítésében nyerjen kifejezést, hanem mielőbb lakosainak vérébe menjen át és mielőbb azon uj korszak alapja vettessék meg, mely közügyekben a partikularizmust 8 véglegesen száműzi és az egyes városrészek esetleges versengését egymással, az egységes és közös fejlődés processusában összpontosítsa. Ezen szép cél előmozdítására hathatós eszközül kínálkozik az albizottság nézete 8. Különállásra való törekvés. 20 305
