Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
I- ső kerület: Vár, Tabán, Krisztinaváros. A Duna mentén a Lánchid és Alagutig, a Krisztinavárosi oldalon a Bécsikapu-utca nyugati része, a Városmajor utca bal felére eső házakkal s a vám felé, a vízivárosi temető 1 háta mögött a szőlőkön át a Zugligetig vezető út balfelével fel a Svábhegyig, 2 úgy hogy a Svábhegy a Disznófőig ezen kerületbe tartozik. A temető háta mögött a Fácánhoz vezető út 3 lévén a határvonal. II- ik kerület: Víziváros, Országút. A Duna mentén felfelé a Lánchid, illetve az Alagúttól felfelé a Lukácsfürdőig (ezt beszámítva), a krisztinavárosi részen a Városmajor-utca jobb oldalára eső házcsoporttal s a vám felé a vízivárosi temető háta mögött a szőlőkön át a Svábhegyre vezető hegyi út jobb felével, ideértve a Disznófőt és a jobbra eső Lipótmezőt. III- ik kerület: Újlak Óbudával beleértve a Császárfürdőt. IV- ik kerület: Belváros eddigi területével. V- ik kerület: Lipótváros, eddigi bel- és külterületével és Margit-szigettel. VI- ik kerület: a Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti fasor, Körönd melletti út és Erzsébet-út 4 által a határig szétválasztott bal fele (északi rész), az ideeső külsőségekkel. VII- ik kerület: a Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti fasor, Körönd melletti út és Erzsébet út által a határig szétválasztott jobb fele, a Kerepesi-út 5 nyugati vonaláig eső un. Rákosfalvával stb. külsőségekkel (déli rész). VIII- ik kerület: Józsefváros a külsőségekkel és Kőbányával és a hozzácsatolt új sertéskereskedő-teleppel. IX- ik kerület: Ferencváros, hozzávéve a Józsefvárosból a Stáció-utca 6 és Ullői-út között fekvő házcsoportot (Németh Samu sarokházától) és a kőbányába vezető út 7 jobb oldalán fekvő házakat az út mentén levő hídig, a külsőségekkel. A Terézváros kettéválasztásának indokául szolgált a terület nagysága és a népesség sűrűsége, a Ferencvároshoz pedig a józsefvárosi Stáció-utcának egy részét azért kellett csatolni, mert különben ezen városrész választóiból nem került volna ki a fővárosi törvény 26. §-ában meghatározott 20 bizottsági tag. Ezekután az albizottság áttér a közigazgatási kerületek számának meghatározására. Tekintettel volt itt az albizottság a népesség, a terület és az eddig fennállott városrész szerinti beosztásra. Legnagyobb figyelmet érdemel a népesség száma, mi mellett azonban a területre és amennyiben lehet, az eddig fennállott történeti városrészekre is tekintettel kellett lenni. Az egyesült főváros legtermészetesebb határvonalát a Duna képezvén, a Duna 1. Kb. a mai II., Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi lejtő által határolt területen. 2. A mai Szabadsághegyig, 3. A mai II—III., Szilágyi Erzsébet fasor. 4. A mai VI—VII., Majakovszkij utca—Gorkij fasor—a városligeti körönd melletti sétány és a XIV., Erzsébet királyné útja. 5. A mai VII—VIII., Rákóczi út. 6. A mai VIII., Baross utca. 7. A mai VIII., X., Kőbányai út.