Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
bővebb jogokkal ajándékozzuk meg, mintsem mellyeket egyéb szabad királyi városaink akár királyi adomány, akár fennálló országos törvények szerint nyertek, s használtak, s nyilvánosan tudvavóltak; nem különben, minthogy régi szabadalmaikból elegendően kitetszik, hogy említett polgárai, és lakosai különbféle bővebb jogokkal, szabadságokkal, kegyelmekkel, és engedményekkel meg voltak ajándékozva, tehát e tekintetből, és Felségünknek néhány híveink által a mostani tudós és gondos polgármester, városbíró, s a többi tanácsnokok, és eskütt polgárok, lakosok, tehát az előhozott Pest városunk egész községe részére tett alázatos folyamodására, valamint a hívség, és tett szolgálatok tekintetéből is, mellyeket az érintett polgárok, vendégek, és lakosok a városnak dicsőséges visszafoglalása, ottani letelepítésök, éi lakások óta állhatatos készséggel megmutatni szüntelen buzgón törekedtek, és hasonló szolgálatbeli készségre minden jövendő időben is gondjuk leend, és ígérik, sőt a mi több tartozó hűségük, és háládatos engedelmességük bizonyságául a status 1 nyilvános szükségeire fordítandó bizonyos pénzsommát is váltságul ajánlottak, — —• — tehát a Mi emiitett Pest városunkat minden polgáraival, és lakosival együtt előbbi állapotjába vissza helyezni, és országunkhoz s ennek karaihoz ismét vissza kapcsolni, és ezen kívül még az említett városnak és lakosainak legkegyelmesebben megengedni méltóztattunk, hogy az, mindazon jogokkal, szabadságokkal, és szabadalmakkal szabadon élhessen, mellyek az ország törvényei, és közönséges szokás szerint egyéb szabad királyi városainknak adattak, az ország 4-dik rendje közé, mint az előtt számítássék, s ott ülése, és szavazatja légyen, nem különben a királyi meghívó-levél által a nyilvános országgyűlésekre való megidéztetése által azokra meghivattassák Szent korona birtokának tartassék, és attól soha semmi módon el ne választathassák, el ne adattathassák, s el ne zálogítathassék. Továbbá a Tanács és polgárság együtt véve egy igaz, és kétségbe hozhatlan nemes embernek tartassék és elismertessék; nyilvános adókat, és terheket csak az Országgal közösen, az országgyűlési járandóságokat pedig hasonlóan mint a többi szabad királyi városok viselni, és fizetni tartozzék, határközötti (territoriális) joggal is bírjon, vagy törvényhatósággal a maga körében, 2 és birtokában, valamint az eddig csendessen bírt mezei jószágaiban, nevezetesen Szent-Lászlón, és Burgundián 3 a hozzájok tartozandó, és törvényszerű határozat szerint tartozandóság (appertinentia 4 ) név alatt foglalva lévőkben, más földesurakhoz hasonlókép, az uradalmi joggal, s hozzá tartozandó termesztményekkel, és haszonvételekkel és illyenféle földjeire, s épületjeire nézve maga a Tanács úrbért készíthessen, azt szabad s törvényes mód szerint kormányozhassa, és a reászabott szolgálatokat, mint a földesuraknál szokásban van, minden birtokostul, abból háborítatlanul beszedhesse, Továbbá ezen város polgárai senki által semmiféle jog, vagy ürügy alatt az apró tizednek u. m. bárányoknak, méheknek, de sem a kilenczednek, vagy helyette más valamelly adónak fizetésére a szabad királyi 1. Állam. 2. Azaz a város egész területén kizárólagos joghatóságot gyakorol. 3. Szt. László-puszta — a középkorban az óbudai káptalan jobbágy falva, a Duna-parton, kb. a Margitszigettel szemben. Burgundia-puszta feltehetően azonos a középkorban a margitszigeti apácák birtokában volt Jenővel, a mai Margit-híd pesti hídfője környékén. 4. Tartozék.
