Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

városok régi szabadsága ellen, ne kénszeríthessenek, és mivel a polgári kereskedés, melly főleg a bormérés, vagy bármilly más néven nevezendő, semmi idegent sem illet, tehát senkinek sem szabad sem a papságnak (csak ha már ez előtt szabadalma lett volna) sem a vármegyének, nemesnek, kamarai, vagy katonai tisztnek, hanem csupán csak annak, ki a polgári jogban törvényszerűen részesittetett, illy nemű kereskedést nyilván, vagy alatomosan, közvetve, vagy közvetlenül űzni, sem idegen bort a Tanács engedelme nélkül bevinni, ha pedig ezen bormérési jogot valamellyik, akárki légyen az, megsérteni merészelné, teljes szabadsága légyen magának a Tanácsnak azt megakadályoztatni, és meggátolni, a város továbbá nyilvános tulajdon javára, és hasznára minden évnegyedben tizen négy nap alatt a bormérési jogot, a mint eddig is szokásban volt, maga gyakorolja addig pedig egyik polgárnak sem szabad lészen, bort mérni kivévén a vendégfogadókban a vendégek és utasok számára; saját határában továbbá a városnak legeltetési, faizási, madarászati, vadászati, apróbb, s nagyobb halfogási joga vagyon, hasonló halászatok jövedelmeivel együtt is a Dunán, a folyó víz közepéig, határának tudni illik kiterjedéséig és az abban foglalt úgy is a városhoz tartozó szigetekben; nem különben őt illetik a malom, kikötő, part, átjárás, és vámjogok, mind a megérkező, mind pedig átkelő hajóktól, s a vám alá tartozó portékáktól, és személyektől, valamint joga van korcsmákat, vendéglőket, gyógyszertárokat, fürdőket, városi orvost, vagy rendes gyógyászt, borbély műhelyt, sütő házakat, mész és téglaégető kemenczéket felállítani, s a fenállóktul minden hasznot húzni, és ezeknek minden jövedelmeit a város közönséges javára fordítani, továbbá jussa vagyon kőbányákat, színházakat, lövész házakat, vízcsatornákat, valamint más nyilvános helyeket, és piaczokat is felállítani; a serfőzésijog szinte, minden teher nélkül, azon szabadsággal, hogy a vidéki ser behozatalát bizonyos díj mellett, melly a kórház szükségére, és fentartására fordítandó, megengedni lehessen, az említett pesti polgárokra nézve, szabadon, s sértetlenül megmaradjon. Egyedül a Tanács méltóságához, és hatalmához tartozand arra is felügyelni, hogy törvényszerű űr- és súlymérték használtassák, a száraz, és folyó tápszereknél

5 s e végre nyilvános törvényszerű űr- és súlymérték tartás sék, azok hamissága vagy fortélya megbüntettessék, a nyilvános piaczokon, és vásárokon az erőszakoskodások meggátoltassanak, a jövevény kereskedőknek, és ügyvivőiknek, valamint más embereknek a helyköri védelem kiszolgáltassák, a kézmívekre, és más munkákra, hogy azok csalárdság, hamisság, és csel nélkül a mívészet szabályai szerint készíttessenek, s tartósan szolgáltassanak, szemet tartani; — felügyelni, hogy a nyílt szatócsbódék s más helyektül, valamint az eladott marhától is mérsékelt, más helyen is szokásban lévő adó, vagy helypénz vétethessék, úgy azonban, hogy erre nézve, még különösen egy más kegyelmes szabadalmunkat kieszközölni kellessék. Polgárokat, és lakosokat is közükbe felvenni, a zsidókat, és czigányokat eltűrni, vagy kitiltani; — Az árvákra, és vagyonaikra gondot viselni, a számadásra köteles gyámnokokat, és gondviselőket megrendelni, lelkészt, azaz plebánust papi díj mellett kinevezni, s annak, a kit illet, bemutatni, a polgárokat, ha a város köz szüksége kívánja, és a városi törvényhatóság védelméül szolgálat5. Élelmiszereknél.