Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
zárása mellett értesíttetik a főváros közönsége, hogy az e részben eszközölt nyomozat a kővetkező eredményre vezetett. Frankéi Ingomár a párisi cs. és k. osztrák—magyar követségnél kihallgattatván, oda nyilatkozott, hogy úgy saját mint fivére sorsa felül közvetlenül atyját fogja értesíteni. Fivérének holléte iránt nem nyilatkozott minek és egyéb hozzá érkezett tudósításoknak alapján nevezett követség azt véli, hogy Frankéi Leo, a communenek volt tagja, még Parisban rejtekben tartózkodik. Budán 1871 évi július hó 28-án a minister megbízásából Szalay István ministeri tanácsos BL. Tanácsi iratok 1884/871. Magyar eredeti. 147. Részletek a hűtlenségi perben hozott törvényszéki ítéletből 1872. április 30. Pesti kir. törvényszék. O fels. a király nevében hűtlenség bűntényével vádolt, emiatt vád alá helyeztetni kért Politzer Zsigmond, Külföldi Victor, Farkas Károly, Ihrlinger Antal, Szvoboda Lajos és Essl András, 1 úgy ezen bűnvizsgálatba szintén bevont és letartóztatva volt Scháffler Albin, Rauchmaul Károly, Rauch György, Szopkó János, Hollánder Jakab, Führer Ármin, Král János, Háckmann István, Maki József, Kaczander Gyula, Vécsey József, Körbler Raymond, Kovács Károly, Techter Frigyes, Lukács István, Horváth József, Firtinger Károly, Stern Lipót, Gitter András, Schuller József s Kutscherauer Nándor 2 bűnügyében, és a pesti kir. főügyészségnek mint közvádló felperesnek hűtlenség bűnével vádolt dr. Friedmann Bernát ügyvéd által védett Politzer Zsigmond alperes ellen lefolytatott, s ezen bűnügyhöz kapcsolt és azzal együttesen elintéztetni határozott bűnperében f. é. ápril. 22-től 29-ig nyilvános megtartott végtárgyalás után alólírt helyen és napon következőleg ítélt: 1. Politzer Zsigmond (1852—1924) újságíró, az Általános Munkásegylet egyik vezetője, az egylet sajtóorgánumának, az Arany Trombitának munkatársa. Később részt vett a Magyarországi Általános Munkáspárt megalapításában. 1884-től Párizsban élt. — Külföldi Viktor (1844—1894) az Általános Munkásegylet egyik vezetője, 1870-ben az Általános Munkás Újság szerkesztője, a polgári ellenzékkel való szövetség hirdetője. — Farkas Károly (1843—1907) vasmunkás, az 1870-es évek munkásmozgalmának egyik vezetője. 1869-től az I. Internacionálé magyarországi főmegbízottja, később részt vett a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakításában. — Ihrlinger Antal (1842—1890) nyomdász, az Általános Munkásegylet alapító tagja. •— Szvoboda Lajos (1849—1905) újságíró, az Általános Munkásegylet egyik vezetője az Általános Munkás Újság munkatársa. — Essl András (1837—1890) szabómunkás, az Általános Munkásegylet egyik alapítója, 1871-ben elnöke. 2. Az Általános Munkásegylet tagjai.