Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Politzer Zsigmond, Külföldi Viktor, Farkas Károly, Ihrlinger Antal, Svoboda Lajos és Essl András az ellenök fölhozott, s az ország közállapota ellen intézett bűnmerénylet által elkövetettnek állított hűtlenség vádja alól ezen bűncselekmény tényálladékának hiányából fölmentetnek, s egyszersmind ezen vád iránt elővizsgálatba bevont föntebb elősoroltak ellenében a további bűnfenyítő eljárás megszüntettetik. Ellenben Politzer Zsigmond, kisczelli születésű, 20 éves, nőtlen, magántanító, az ellene külön vádképen fölhozott és a kir. felség elleni bűncselekmény által elkövetett hűtlenség bűnében bűnösnek találtatik s ezért a múlt évi jún. 23. f. é. hó 29-ig tarott vizsgálati fogságának büntetésül lett beszámításán felül még a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 6 havi börtönnel fenyíttetik s egyszersmind elhasznált s elhasználandó rabtartási költségek megfizetésében elmarasztaltatik. Indokok. A) Az első, ti. az ország közállapota ellen intézett bűnmerénylet által elkövetett hűtlenségi vádat illetőleg ezen hűtlenségi vád tárgyát képezi az alább elsorolandó gyanújelekre és gyanúokokra alapított azon állítás, miszerint a pesti általános munkásegyletekkeli bűnszövetségben és közös tendentiákhoz képest avégre szövetkeztek volna össze, hogy Magyarországon is a fennálló államszerkezet és jogállapot erőszakos megbuktatásával a népállamot állítsák föl és hogy ezen bűnös czél megvalósítása tekintetéből irányeszméiknek szóval és sajtó útján történt terjesztése, az általános munkásegyletnek a külföldi munkásegyletek mintájára tervezett szervezése, a vidéki fiókegyletek megalakítása és a különféle munkás strikeok

3 és tüntetések rendezése által a fennálló jogrend ellen már erőszakos támadást intéztek volna. Ezen vád alapját tekintve: 1- ször is e törvényszék eléggé kimutatottnak látja ugyan azt, hogy a vádlottak birtokából és a pesti ált. munkásegylet helyiségeiben lefoglalt s több nemzetközi munkásegyletek és egyleti tagok által írt és szerkesztett fölhívásokban, manifestumokban, levelekben s folyóiratokban úgy a magyarországi munkáspárt közlönyéül szolgált a „Testvériség", „Brüderlichkeit",

4 „Ált. munkásújság" és „Alig. Arbeiter Ztg."

5 czímű lapokban oly politikai jogbölcsészeti és soczialis alapelvek, fogalmak és irányeszmék is foglaltatnak és illetőleg tétettek közzé, melyek a magyar állam és magánjoggal ellentétben állnak és hogy azok megvalósításának erőszakos megkísérlése a fennálló jogállapotot csakugyan minden irányban veszélyeztethetnék. 2- szor az idézett levelekből és egyéb okmányokból továbbá kitűnik ugyan az is, hogy vádlottak magukat nyíltan soczial-demokratáknak vallották és a pesti általános munkásegyletnek soczialdemokrata irányú lapjaik megindításával, a socz. dem. iskola felállításával és többféle szakosztálynak a külegyletek mintájára tervezett 3. Sztrájkok. 4. „Testvériség". 5. „Általános Munkás Újság".