Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

keresethiány betegség, vagy az egylet helyiségtőli távolság által ki nem mentik, elveszti az egylet tagsági jogait. Mindazok kik más hason természetű s irányú munkás egyletektől, melyek az „általános munkás egylettel" visszonosságban állanak s ezen egyletbe átlépni óhajtanak, a beiratási dijtól — becserélve az előbbeni egyletek beíratási jegyét •— mentesek. 30. §. Évenként közgyűlést tartand az egylet, melynek napját az egyleti tanács határozza meg. Azon esetre is összehívható a közgyűlés, ha 14 nappal előbb az egylet 1/5 részének indokolt a napi rendet kimutató kivánsága nyilvánul. Minden többi gyűlések megtartása az egyleti tanács bölcs belátásának marad fentartva. 34. §. Az alapszabályok megváltoztathatók, mihelyt azt az egylet tagjainak fele része kívánja — mely kívánságnak azonban a közgyűlésben kell nyilvánulni. 35. §. A tagsági jegyek az egylet egész keretében egyformák s az általános munkás egyletbe belépésre minden helyen használhatók. 36. §. Az egyleti tanács nyilt üléseket tart. 37. §. Két harmad szótöbbséggel valamely tag a tanácsból vagy bizottmányból eltávolítható. PL. Tanácsi iratok. XI. 44/1868. Magyar eredeti. 144. Farkas Károly* levele a pesti mozgalomról 1871. május 9. .. .Újabban Magyarországon is, különösen Pesten, egyre nagyobb méreteket Ölt a mozgalom. Főleg a szabók, segédek és kismesterek láttak munkához. Ezek sztrájkja már valószínűleg ismeretes Önök előtt, ugyanúgy, mint az 52 bizalmi-férfi elfogatása,

1 akik kb. már 14 nap óta börtönben ülnek. A mai napon a képviselőházban és annak környékén furcsa dolgok történtek. 3000 sztrájkoló szabó és velük együtt más szakmák munkásai, megszállták a képviselőházat és a fogvatartottak szabadonbocsátását követelték.

2 A szélsőbal vezetői élesen támadták a kormányt az elfogatások miatt és egy elkésett interpelláció* Farkas Károly (1843—1907) vasmunkás, az 1870-es évek magyar munkásmozgalmának egyik vezetője. 1869-től az I. Internacionálé magyarországi főmegbízottja. A hűtlenségi per egyik fő vádlottja, később részt vett a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakításában. 1. A Párizsi Kommün hatására jelentős sztrájkmozgalom tört ki Pesten. A legjelentősebb a szabók mozgalma volt, akik május 1-én kezdtek sztrájkolni. A mozgalom letörésére a rendőrség a szabók 52 bizalmiját letartóztatta. 2. 1871. május 8-án.