Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

ban feltárták a Raspe ellen elkövetett gaztetteket.

3 A szélsőbal eljárása azonban csak alakoskodás, mert hiszen ezek egyrészt éppen olyan jó burzsoák, mint a konzervatívok (Deák-pártiak), — másrészt a velük való közvetlen érintkezésünk bebizonyította, hogy a munkásmozgalomról teljesen hamis elképzeléseik vannak. E véleményemet csak igen kevesekkel tudtam megértetni. A képviselőház környékén eleinte minden csendes volt. De amikor a munkások a „Kenyeret és Igazságot" feliratú táblákat magasra emelték, Thaiss főkapitány az egész Pestről egybegyűjtött és két zászlóalj katonasággal megerősített pandúr-rendőrséget rászabadította a tömegre. A nép „város kutyái" kiáltozással fogadta e csordát. Néhány — a lovak patkói okozta sérülésen kívül sebesülés nem történt. Azzal az ígérettel csalták lépre a tömeget, hogy a bebörtönzötteket délután szabadon bocsátják, s a rendet (?) helyreállították. Az Általános Munkásegylet helyiségei ismét nyitva vannak, — egy napig hatósági rendeletre zárva voltak; ellenben a fegyvergyárat katonaság szállta meg, mert attól féltek, hogy a munkások cselekvésre készen állanak és kiszolgáltatják a fegyvereket. így állanak ma a dolgok. A sztrájknak valószínűleg nem lesz egyéb eredménye, minthogy emelni fogja az osztály Öntudatot. A két fő-egylet

4 most harmadszor kísérli meg az egyesülést, remélhetőleg ezúttal komolyan és eredménnyel. Minden szakegylet csatlakozik az Általános Munkásegylethez, hogy tömegszervezetet alkothassanak. Még a betűöntők is, akik eddig meglehetősen arisztokratikusán viselkedtek, — bejelentették csatlakozásukat. A kormány, udvari szocialistája: Strauss

5 lemondása óta teljesen tájékozatlan az egyletek működéséről és gyakran ostobaságokat csinál. Szocialista-köztársasági üdvözlettel és kézfogással C. F. Közölve: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. Bp. 1951. 172—173. 1. 3. Raspe, Friedrich Wilhelm, osztrák szociáldemokrata, 1870-ben részt vett a pesti munkásmozgalom szervezésében. 1870 februárjában letartóztatták. Az elfogatások ügyében Simonyi Ernő, a Függetlenségi párt egyik vezetője, Raspe kiadatásával kapcsolatban Irányi Dániel, a liberális ellenzék vezetője interpellált. 4. Az Általános Munkásegylet és a Pest-Budai Munkásképző egylet. 5. Ifj. Strauss Antal, 1870 júniusától 1871 áprilisáig az Általános Munkásegylet elnöke. Ekkor lelepleződött mint rendőrügynök, és kizárták.