Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Hogy a művészek fele a Terézvárosban lakik, azon körülményből magyarázható, hogy a művészek rovatába a nemzeti színház tagjai mellett népénekesek és kávéházi zenészek is találhatók. A nevelés terén munkálkodók a városrészek gazdagsága szerint oszlanak szét. Az íróknak több mint fele a Belvárosban lakik. A könyvvivők közül 56 % lakik a Terézvárosban, 23 % a Lipótvárosban, s csupán 7 % a Belvárosban, 2 % pedig a Ferenczvárosban. Midőn végül az utolsó, a foglalkozás és kereset nélküliek osztályához fordulunk, az illető rovatban csupán a következő két ellentétes foglalkozás érdemel figyelmet: tőkepénzes és koldus (illetőleg gyámolításból élő). Előre is képzelhető, hogy ezek ellentétes városrészeket fognak felkeresni; azt találjuk ugyanis, hogy a tőkések fele része a Bel- és Lipótvárosban, a koldusoknak és gyámolításból élőknek fele része pedig a külső városrészekben lakik, melyek közül a Terézváros külső része, hol a szegények ápoldája van, több mint 50 %-nak nyújt lakást. Körösi J.: Pest szabad királyi város az 1870-dik évben. A népszámlálás és népleírás eredményei. Pest, 1871. 85—88., 93—95., 98—100. 1. 15 225