Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

mig a szeszes italgyártók főleg a kültelkeken (két szeszfinomító-gyár) s Kőbányán (sörfőzés) laknak. A ruházat-ipar legjelentékenyebb két képviselője, a szabó és czipész, a lakhely választására vonatkozólag különböző irányt követ. Mig a szabóknak — mint említők — több mint fele a Terézvárosban, s egy harmada a Bel- és Lipótvárosban keresendő, a czipész inkább a Józsefvárosba vonul, s mintegy kerülni látszik a Lipótváros „fashionable"

2 negyedét. Ugyanezen hajlamnak engednek az asztalosok is, azon különbséggel, hogy ezeknek előszeretete a Ferenczvárosra is kiterjed. A kőműves is a Józsefvárost teszi előbbre, míg a lakatos és kovács a József- és Ferenczvárosban osztakozik. Kiválólag a Belvárosban laknak az órások, gépészek, műszerkészítők, könyvkötők (egy-egy harmad résszel), nyomdászok és bőriparosok (a szíjgyártókat is ideértve). A forgalomból élőknek csupán egy hetede esik a Bel- és Lipótvárosra, a Terézvárosra több mint egy negyede, a József- és Ferenczvárosra egy negyed, s ugyanannyi a kültelkekre. A kültelkek nagy arányszáma onnan magyarázható, hogy ott számos hajó kitelel, és hogy számos vasúti munkás állandóan ott lakik, habár ez utóbbinak majdnem fele a Terézváros külső részeit is lakja. A fuvarosok ősi fészke köztudomásúlag a Józsefváros (lásd a bérkocsi-, nagyfuvaros és kisfuvaros-féle utcza-elnevezéseket), részben azonban a Ferenczvárosban is elég sűrűen laknak. A Lipótvárosban lakik a vasútnál foglalkozók 11 %-a, s a gőzhajóknál levők 18 %-a. A kereskedőknek majdnem fele a Terézvárosban, több mint negyede a Lipótvárosban, s egy hatoda a Belvárosban lakik. Az arányszám a többi városrészekre nézve igen kicsiny: Józsefváros 9 %, Ferenczváros 4 %, kültelkek 1 1/3 %, sőt Kőbánya csupán 1/5 %. A fizikai munkával foglalkozók majdnem kizárólag a szegényebb városrészekben laknak: a Belvárosban csak 2 %, a Lipótvárosban 4 %, ellenben a Terézváros külső részében 28 %, s még ennél is több a Józsefvárosban; a Ferenczvárosban és a kültelkeken az összes napszámosoknak egy negyedrésze lakik, míg Kőbányán majd minden második felnőtt ember napszámos (100 közül 45). A szolgálók ellenben, kik a gazdag családoktól élnek, természetesen ellenkező irányt követnek, s a Belvárosban több mint egy negyed részök, a Lipótvárosban 29 %, a kültelkeken s a Ferenczvárosban ellenben együttvéve csak 10 % található. A szellemi szolgálatok képviselői szintén a városrészek gazdagsága szerint oszlanak szét; több mint fele a Bel- és Lipótvárosban lakik, 1/6-a a Józsefvárosban, s csupán 1/130-a Kőbányán. Az ügyvédek, állam- és megyei hivatalnokok majdnem fele része főleg a Belvárosban lakik; ugyanitt található a városi hivatalnokok 20 %-a is, kik közül ugyanannyi van a Józsefvárosban is; az ügyvédek további negyedrésze a Lipótvárosban él, holott ugyanott a városi hivatalnokoknak csak 1/13-ad része található. Az egészségügyi személyeknek (orvosok gyógyszerészek, bábák stb.) 37 %-a a Terézvárosban, 22 %-a a Belvárosban, 18 %-a a Józsefvárosban, 15 %-a a Lipótvárosban, de csak 6 1/2 %-a lakik a Ferenczvárosban, és a kültelkek nagy területén csupán 8 egyén. 2. Divatos.