Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

c) a gabonacsarnok azon tagjai, melyek egyszersmind a Lloyd-társulatnak is tagjai, a tőzsde választó és választható tagjaivá lesznek, minden illetéki fizetés kötelezettsége nélkül, feltéve azonban, hogy azok az alapszabályok 8. §-ának határozatai alá nem esnek. A gabonacsarnok többi tagjainak ebbeli minőségük igazolásának feltétele alatt az áru- és értéktőzsdébe szabad beléptük van; d) az áru- és értéktőzsdének a tőzsdehelyiség közvetlen közelében leendő szórakozási termek felállíthatása fentartatik, melyek a biztos és a tőzsdebizottmány által meghatározott zárórák szem előtt tartásával a tőzsde látogatóinak nyitva állanak, s melyekben minden engedélyezett, a társas közlekedést elősegítő mulatságok tartathatnak; ellenben itt tőzsdeüzletek kötései feltétlenül tiltva vannak; ezen szabály áthágása a tőzsdebizottmány által 25 frttal, ismétlés esetében a tőzsdébőli kizárással büntettetik. 5. §. Az áru- és értéktőzsdébe minden a férfinemhez tartozó, feddhetlen jellemű, illedelmes magaviseletű egyén beléphet, ki az általános törvényes határozmányoknál fogva vagyonáról szabadon rendelkezhetik, de különösen minden üzletember, termelő, eladó és vevő. 6. §. Az itteni hites alkuszok mindegyike köteleztetik a tőzsdeidő alatt rendesen jelen lenni, s nem igazolt kimaradás minden esetében a tőzsdebizottmány által meghatározandó s a helyi szegénypénzalap javára fizetendő 5—25 frt büntetésnek alávetvék. Csak ezen hites alkuszok jogosítvák tőzsdeüzletek közvetítésére, ellenben zugalkuszok általuk közvetített üzletek száma és terjedelméhez képest 25—100 frttal, vagy fizetésképtelenség esetében a hatóság útján 5—20 napi fogsággal büntettetnek. Közölte: Félegyházi Á.: A budapesti tőzsde története 1864—1895. Bp. 1896. II. 21—22. 1. 124. Áttekintés a főváros gyáriparának helyzetéről és fejlődéséről az 1860-as, 1870-es években (Részletek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentéséből) I. Gépgyártás Magyarország kezdettől fogva földmívelő állam volt. A természettől dúsan megajándékoztatván, gyér lakossága mindig meg tudott élni, a nélkül, hogy bármi iparágra szorult volna. Csak miután a nyugoti Európa milliárdokra menő kincseket szerzett ipara által, csak akkor fogtak nálunk a Marchegget Pesttel összekötő első és sokáig egyetlen vasúti vonal építéséhez; csak akkor kezdte az első két gőzhajó („Zrínyi" és „Ferencz" 1839-ben) ama folyam habjait szeldelni, melyen voltakép kezdődnie kellett volna a folyamokon való gőzhajózásnak. Az első gyárak építése néhány buzgó hazafi erélyének köszönhető; gróf Széchényi befolyása folytán és