Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Békés vármegye előterjesztésére, hogy tudniillik a kőműveslegények nagyobb bért követelnek, mint ami számukra a legmagasabb helyről meghatároztatott, mivel ilyen kihágások itt mindenütt előfordultak, a bejelentés szigorú kivizsgálására kaptunk utasítást, alulírott itteni polgári kőművesmesterek, akik a céhbiztos úr által ez ügyben megkérdeztettek, a következőképpen nyilatkoztak, éspedig 2. A kőműveslegények egész télen át nem dolgoznak, és ezért jó időjárás esetén is csak március hónap közepe táján tudják a munkát megkezdeni, október hónap közepén viszont újból abba kell hagyniok a munkát, és csak ritkán tudják munkájukat október végéig folytatni, következésképpen az egész éven át nem dolgoznak többet, mint 7 vagy 7 és fél hónapot, azaz csak 180 vagy 195 napot, mert ebből még le kell vonni a vasár- és ünnepnapokat, és más, rossz időjárású napokat, melyeken a kőműveslegények nem tudnak dolgozni. Akkor pedig még ha a napot 27 krajcárjával számoljuk, vagy a nyári napszámot egész éven át, nem tudnak többet keresni, mint 87 forintot és 75 dénárt, márpedig ezzel a megkeresett bérrel még a legszükségesebb napi kiadásokat, ami a házas kőműveslegényeknél a következőkből áll: napi 1 font hús, 5 krajcárjával, az évi 30 Ft napi fél liszt, 2 krajcárjával, az évi 12 Ft napi kenyér 3 krajcárjával, az évi 18 Ft 1 krajcárnyi hozzávaló, az évi 6 Ft lakbér, az évi 15 Ft egész éven át csak 1 öl fa, a mostani árak szerint 11 Ft tehát mindent összeszámolva 92 Ft, sem tudják fedezni, ehhez jönnek még más szerencsétlenségek, betegségek, aztán a szükséges ruházati cikkek beszerzése, a cs. és kir. adó megfizetése, és még több háztartási cikk fedezése. A nőtlen legényeknél viszont, akik fizetnek: az ebédért 6 krajcárt számolva, az évi 36 Ft naponta fél bor 4 krajcárjával 24 Ft naponta 3 krajcár kenyér 18 Ft az ágyért és szállásért napi 1 krajcár 6 Ft összesen 84 Ft-ot, tehát egész keresetükből nem marad meg több, mint 3 Ft és 75 d, ebből viszont még a szükséges ruházatot és egyéb szükségleteiket sem tudják beszerezni. Ezért a fent felsorolt okokból mindaddig, amíg a haza kőműveslegényekben hiányt szenved, amíg a 9 itteni kőművesmesternek nem lesz annyi legénye, mint amennyi egykoron 4 mesternek volt, amíg a hosszantartó háborúhoz oly sok kőműveslegényt kell katonának adni, és amíg külföldön, ahonnan egyedül és kizárólag várhatók a legények, ugyanilyen vagy még magasabb napszámot fizetnek, a bért