Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

itt az országban jelenleg lehetetlen csökkenteni, sőt azt a közjó érdekében sokkal inkább felemelni kellene. N. N. az egész tisztes polgári kőműves céh fő- és alcéhmestere PL. Intimata a.n. 2351. Német eredeti. 56. Csaphvics János* leírása Buda és Pest lakóiról 1829 alapjában véve a két várost, Pestet és Budát, egynek lehet tekinteni. A kettőt együttesen már 105 335 ember lakja, és így a százezres szám már bőven túlhaladott. Figyelemre méltó a lakosság gyors szaporodása Pesten, hiszen ez a város e tekintetben is maga mögött hagyott minden más várost. A lakosság magyarokból, szlovákokból, erdélyiekből, tiroliakból, olaszokból, franciákból, bajorokból, svábokból, szászokból, rajnamentiekből, svájciakból, lotharingiaiakból stb. áll. A nemesség társalgási nyelve jog szerint legnagyobbrészt magyar, bár közben sokat és gyakran beszélik a németet is. Emellett a latin is divatozik. Az egyéb népek többnyire németül beszélnek, és minden idegen csodálkozni fog, amikor az ország legnagyobb városában német szót hall a kereskedelmi forgalomban, a kávéházakban és vendéglőkben, a színházban és minden nyilvános szórakozóhelyen, valamint a polgárházak legnagyobb részében is. A Józsefvárosban ezzel szemben nagyrészt szlovákul beszélnek. A görögök és rácok nemcsak vallásukhoz maradtak hűek, hanem anyanyelvükhöz is. A különféle nyelvek legzajosabb keveredését a hetipiacokon és a vásárokban lehet hallani, és mint a közmondás tartja, ördöngösnek kellene lenni annak, aki minden jelenlevővel meg tudná értetni magát. Mindenki, akinek csak pénze van, alkalmazkodik a naponta változó divathoz, akárcsak Bécsben és másutt. A nemeseket, férfiakat és nőket egyaránt, éspedig utóbbiakat csak amennyiben a nemességhez számítják magukat, csak ünnepnapokon és néhány más alkalomkor lehet magyar nemzeti viseletben látni, egyébként a közönséges francia a viselet. Csaplovics J.: Gemälde von Ungarn (Magyarországi festmények). Pest, 1829.1. 176—177.1. * Csaplovics János (1780—1847) jószágigazgató, táblabíró, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikkek szerzője.