Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
mágusjátéka azonban már az Officium Pastorum «Quem quaeritis . . .» trópusának hatását mutatja. így a karácsonyi matutinum végén vagy a harmadik karácsonyi mise elején előadott pásztorjáték régebbi mint a vízkereszti játék, de liturgikus fokon nem fejlődött tovább. Csak a vízkereszti játék indult erős fejlődésnek, de abban is inkább a Heródes-jelenetet bővítették. A III. típust a délnémetek is átvették. Talán náluk keletkezett a IV. (kombinált) típus. Ez visszahatott a francia játékokra is. 8 1 Csak a lényegét adtuk Anz bonyolult és sok tekintetben irreális fejtegetéseinek, melyeket a 129. lapon közölt táblázatban ő maga is csak nehezen tud közös nevezőre hozni. Nézetei közül sok ma is megállja a helyét, de a merev rendszer már régen elavult. Logikailag ki lehet ugyan következtetni a négy típust a fennmaradt szövegekből, de a valóságos fejlődés nem volt ilyen bonyolult. Különben maga Anz is elismeri, hogy az I. típus megléte bizonytalan, s csak feltevésen alapszik. Nem tagadja, hogy a legtöbb szöveg a III. típushoz tartozik. Az viszont szorosan összefügg a másodikkal. A IV. sem egyéb, mint Jvisegítő konstrukció. Segítségével a játékszövegek feltételezett fejlődésébe jobban bepillanthatunk. 8 2 Anz típusai tehát a valóságban sohasem léteztek. Még elméletben sem állják meg a helyüket, mert a fennmaradt szövegek, amelyekből Anz kikövetkeztette őket, kivétel nélkül későbbi másolatok, számos betoldással a lap alján és szélén, vagy pedig a szöveg végén. Ezeket utóbb, új kéziratok készítői, a főszövegbe is belemásolták, de nem mindig a megfelelő helyen. Freising például az angyal szájába adja a bábák szokott kérdését («Qui sunt hi . . .») stb. Anz figyelmét az is elkerülte, hogy bizonyos — tárgyilag élesen körvonalazható — típusok, például Limoges, Besançon és Rouen, évszázadokon át látszólag semmit sem változtak. Ebből azonban nem következik, hogy a XIII—XV. századból fennmaradt szövegeik kezdetlegességük miatt a fejlődés elejére állíthatók. Lehet, hogy már a X—XI. században is olyanok voltak, mint később, de az is lehet, hogy nem. Viszont a bonyolultabb szövegekből a tényleges vagy vélt utólagos hozzáadások elhagyásával kikövetkeztetett torzókat sem lehet súlyos módszertani hiba nélkül őstípusokként feltüntetni. 8 1 Vö. ANZ, i. m., 118—128. 1. 8 2 Vö. ANZ, i. m., 111—112. 1.
