Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

bürg, Montpellier, Bilsen, Freising és a formailag még a II. csoportba tartozó Fleury) már átmenetnek tekinthető a szigorúan, liturgikus és a liturgiától elkülönült, úgynevezett «Ludus-típusú» játékok (pl. a benediktbeureni «Ludus de nativitate Domini») között. Erre utal az is, hogy némelyiket nem az ünnepen, hanem valószínűleg annak nyolcadán adták elő. A nap és az istentisztelet rendje már kevésbbé köti őket. Az előadás helye sem volt mindegyiknél a templom, hanem a kolostor ebédlője, keresztfolyosója stb. Stílusuk már erősen realisztikus. Még a legkényesebb dolgokat is színre viszik, ami ellen Gerhoh von Reichersberg és Herrad von Landsberg a XII. század közepén élesen tiltakoznak. A liturgia nyelvétől kezdenek már elszakadni. Verselésük mesteri. Még a rubrikákat is versbe foglalják. B) Tartalmuk és szerkezetük fejlettsége szerint. I. Tiszta mágusjáték. a) A jászoljelenetben angyal és bábák nem szerepelnek : Besançon I és II, Freiburg i. Ü. b) A jászol jelenetben feltűnik az angyal : Limoges. c) A jászoljelenetben az angyal mellett már a bábák is szerepelnek : Rouen I—V. II. Bővülés: Heródes-jelenetek. a) Heródes egyedül : Nevers I és II. b) Heródes és az írástudók : Lambach és Győr. c) Heródesnek udvara van, mely egyre több személlyel bővül. Ide tartoznak : Nevers III és IV (követ és írástudók), Compiègne, Északkelet-Franciaország, Malmédy, München, •Szicília, Straßburg, Montpellier, Bilsen, Fleury, Freising, Einsiedeln, Délnémetország, Padova, Laon (követek, udvari emberek, fegyverhordozók, főpapok, Archelaus, írástudók ; ezek nem egyforma mértékben és számban szerepelnek a szövegekben). A csoport egyes játékai más jelenetekkel is bővülnek ; ezért az alábbi kategóriákban is szerepelnek.