Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: -dös képzős gyakorító igéink

12. nyögdös. — «Elnyúlva a szalmában és sápadtan nyögdösue» Kodol. 110. — Gyak. : KÖRÖSI i. h. (példa nélkül). — Hangutánzó (BÁRCZI). VÖ. nyög szárm. JókK. (NySz.) 13. iildüs. — föl-üdös 'fölülöget' «Bëfogdostunk, fölüdöstek a kocsikra» Dráva vid. (MTsz.) — Gyak. : SIMONYI (Nyr. XLVI, 100). — Ugor (NyH.

7 ; vö. BÁRCZI). VÖ. ül szárm. 1256. (OklSz.); egyéb gyak. vö. EgyszGy. 206. Történeti áttekintés. Előfordulásának idejére és az adatok számára nézve is megfelel a -dès képzőnek. (Vö. MNy. XXXIX, 104—11.) Mint amaz, ez is előfordul szöveg- és szótárirodalmunkon kívül nyelvtanainkban is. Mai irodalmi nyelvünkben leginkább a lökdös, röpdös, szökdös, öldös és köpdös igékkel találkozunk. Földrajzi áttekintés. Érdemes a -dös képzőt összevetni az -ös-sel. Az -ös ugyanis csak igen gyér számban tűnik fel itt-ott a magyar nyelvterületen, a -dös azonban a -d-s képző összes tájain jelentkezik, bár melegágya a keleti nyelvjárásokban van. A két képző közt fennálló ezen eltérés világosan utal arra, hogy a -dös nem az -ös képzővel, hanem a -d-s-sel tart fenn rokonságot. Nyelvjárásaink -dös képzős adatait a következőképpen összegezhetjük : Csángók : köpdös, lökdös, szökdös (össz. 3). —Székelység, döfdös, köpdös (össz. 2). — Tordai nvj. : köpdös (össz. 1). — Zilah vid. : köpdös (össz. 1). —Szamoshát : bökdös, köpdös, lökdös, öldös (össz. 4). — Borsod—Heves m. : köpdös (össz. 1). — Nógrád m. : tördös (össz. 1). —Szeged : szökdös (össz. 1). —Torontál m. (Szőreg): lökdös (össz. 1). — Dráva vid. : üldös (össz. 1). — Göcsej : döjdös (össz. 1). — Őrség : szökdös (össz. 1). Tehát összesen tizenkét helyről van adatunk. Legtöbb van a Szamoshátról (4), utána következik a csángók nyelvjárása (3) és a székelyeké (2), a többi hely 1—1 példával szerepel. Maguknak az egyes igéknek elterjedtségét vizsgálva, a következőket tudjuk meg. Leggyakrabban a köpdös igével találkozunk (6 esetben), utána következik a lökdös, szökdös (3—3 eset), a döjdös (2 eset), a bökdös, öldös, tördös, üldös (1—1 esettel). Ha a gyakrabban előforduló példák előfordulási helyét még külön is összegezzük, kitűnik, hogy a köpdös keletről fölhajlik északnak, középső, déli és nyugati nyelvjárásainkból azonban egyetlen példa sincs rá. Érdekes