Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

Chaldeae gentes . .. Későbbi átírás hiányában neumáit nem tudjuk helyreállítani. Haec est causa .. . Mint az előző. A győri játék dallamai, a facsimile neuma-írásának stílusából ítélve, német nyelvterületre utalnak. Koruk szerint átmenetet alkotnak a szentgalleni és a gótikus (Hufnagelschrift) neuma-stílus között. Idejük tehát a XII. század volna. Az eddig ismert kéziratok ugyanis ezt a stílust a XI í. században mutatják. A XI. században még a szentgalleni az általános. Maguk a dallamok, ha ilyen kevés neuma alapján döntő szót szabad kockáztatnunk, Rouen dallamainál feltétlenül régebbieknek látszanak. A facsimilén ugyanis, ha ez a része jól kivehető, az «Eamus ergo»-ban quilizmát találunk. Ez pedig ősibb, mint az egyszerű neuma. Másrészt Rouenban a hangsúlyos szótagon néhány esetben több szótagot találunk, mint a facsimilén. Talán szabad ebben a tényben azt a későbbi irányt felismernünk, amely a hangsúlyos szótagra tolta el a dallam melizmáit. Majd ha egyszer a többi vízkereszti játék is ki lesz adva hasonmás-kiadásban, akkor valószínűleg a győri «Tractus Stellae» dallamairól is többet tudunk mondani. A játék színhelye. A «Tractus Stellae» előadásáról helyszínrajzot is adunk. A győri székesegyház állapotáról a XI. század végén a lényegében azonos mai alaprajz, a történeti fejlődés és az MR. 165 adatai alapján kissé vázlatos, de azért lényegében hű képet alkothatunk : Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt, háromhajós román bazilika. A nyugati főkapun át a narthexbe, onnan pedig a főhajóba jutunk. A főhajó utolsó, lépcsőkkel is kiemelt harmadában találjuk a kórust. A kórusból újabb lépcsők vezetnek a szentélybe. A szentély és a kórus alatt valószínűleg altemplom volt. Az oldalhajókat több támpillér erősítette, a jelenlegi alaprajz azonban csak a pillérek helyzetére ad felvilágosítást. A mellékhajókat a tizenkét apostolra utaló 12 pillér választja el a fŐhajótól. Eredeti román formáikat a mai barokk falazás alatt valószínűleg meg lehet találni. A helyreállításnál a legáltalánosabb formát, a négyzet köré falázott négy féloszlopot, vettük alapul. Az ambó vonalánál található testesebb pillérnyaláb elválasztó szerepét az eredeti alaprajzon is észre lehet venni.