Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
Berendezéséről az MR. 165-ben több megbízható adatot találunk. A kódex (fol. 20 r és 28 v) öt oltárt említ : 1. Szűz Mária-oltár. Ez volt a főoltár. A játékban az 1. mágus stációja. A római bazilikák főoltárához hasonlóan valószínűleg ez is szembe volt fordítva a hajóban lévő néppel. Mögötte lehetett a püspöki trónus az asszisztencia márványpadjával. 2. Szent Kereszt-oltár. Valószínűleg a kórus és a hajó találkozásánál volt, mint Rouenben és más helyeken. Feltevésünk szerint ezen állott a «jászolt» jelképező Szűz Mária-szobor vagy kép. 3. Jobboldali oltár. Talán a jobboldali mellékhajó végén állott. Innen indult ki a 2. mágus. 4. Baloldali oltár. Talán a baloldali mellékhajó végén állott. Innen indult ki a harmadik mágus. 5. Isteni Üdvbzítő-oltára. Helyét nem említi a kódex. Talán az egyik mellékhajóban volt. A 101 v levélen említett két pulpitus azonos a két ambóval. Helyszínrajzunkon csak a magasabbikat, az evangélium-oldalon lévőt tüntetjük fel. Valószínűleg erre ment fel az angyal a jászoljelenet végén. A kórusban padok vagy székek állhattak. Helyszínrajzunk a hozzája fűzött magyarázatokkal együtt Levárdy Rezső O. S. B. műve. Iparkodtunk összeegyeztetni benne a történeti és a régészeti adatokat a játék rubrikáival, belső felépítésével, a kórusban elhelyezkedett papság és a hajóban lévő hívek igényeivel. A cselekmény főbb állomásait római számok jelzik : I. A mágusok találkozásának helye a főoltár előtt. II. Heródes trónja az írástudók székeivel. III. A jászol helye a Szent Kereszt-oltárnál. A mágusok útját nyíllal ellátott eredményvonallal jelöljük. Az arab számok a szereplők állomáshelyét, stációját jelzik : 1. A harmadik mágus helye a baloldali oltárnál. 2. Az első mágus helye a főoltárnál. 3. A második mágus helye a jobboldali oltárnál. 4. Heródes és az írástudók. 5. Szűz Mária képe vagy szobra a Szent Kereszt-oltáron ; a «jászol» helye. 6. A bábák. 7. Az angyal helye az ambón. 8. A kórusban elhelyezkedett papság. A szöveg és az előadás leírása. Játékunkat vízkereszt éjjelén, a matutinum 9. responsoriuma után, a Te Deum előtt adták elő. Ezt a rubrikán kívül az is bizonyítja, hogy a játék előtt egy vízkereszt vigiliájára rendelt vízszentelési szertartás leírását találjuk. A darab címe («Tractus Stellae») egyedülálló. A «tractus» szó nem a csillag húzására, hanem az énekes játék egyhuzamban (tractim) való előadására vonatkozik.