Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
hogy a jászol-állítás szokása az Ősegyház jászol-tiszteletéből sarjadt. A Protoevangelium Jacobi (17, 3), a palesztinai Jusztin vértanú (Diai. 78, 5) és Origenes (Contra Celsum 1, 51) adatai azt bizonyítják, hogy Betlehemben a szent barlang és benne a szent jászol-tisztelete 150, 155 és 215 körül már virágzott. Szent Jeromos (Ep. 58) és Nolai Szent Paulin (Ep. 31, 3) megírják, hogy Hadrianus császár (117—138) meggyalázta a szent helyet, mert egy Adonis-templomot építtetett föléje. A nép azonban annál jobban ragaszkodott hozzája. E megható tisztelet koronája gyanánt Nagy Konstantin császár 330-ban bazilikát építtetett a barlang fölé, mely ma is a keresztény világ legrégibb és egyik legértékesebb temploma. A bazilika alatti barlang déli mellékfülkéjében volt Urunk jászola. Ma ott csak egy 1 méter hosszú és 30 centiméter mély sziklateknő látható. Ez egykor agyaggal volt betapasztva és állati eleséget tartottak benne. Ebben vagy mellette egy fából készült jászol is volt. Épen maradt öt deszGERAMB, V. és ZACK , V., Das Steyrer Kripperl : Wiener Zeitschrift für Volkskunde 24. (1919), 1—40. I. — GOUGAUD , L., La Crèche de Noël avant Saint François d'Assise : Revue des Sciences religieuses II. (1922), 26—34. 1. — CORNEL , H., The iconographie of the nativity of Christ. Uppsala 1924. — BERNAREGGI , A., Le fonti del presepio di Greccio : La scuola cattolica 111. (1924), 7—29 és 99—108.1. — LIGURI , G., II Presepio. Torre del Greco 1924. — Die Weihnachtskrippe. Jahrbuch der Gemeinschaft der Krippenfreunde für Rheinland und Westfalen. Wiesbaden, utóbb Regensburg 1925—1939. — BERLINER , R., Denkmäler der Krippenkunst. Augsburg, 1926-tól. Ez eddig a jászolművészetre vonatkozó legnagyobb ós legszebb képgyűjtemény. Elsősorban a müncheni Bajor Nemzeti Múzeum jászol-gyűjteményén alapszik. -— VOLBEHR, TH ., Die Geburtszeit der Weihnachtskrippe: Der Heimgarten. A «Bayerische Volkszeitung» melléklete. V. (1927), 390. skk. — RINGLER, JOSEF, Deutsche Weihnachtskrippen. Innsbruck— Wien—-München 1929. — WEISMANTEL, LEO , Das Buch der Krippen. Augsburg 1930. •—- HARDT, FRED B., Die Weihnachtskrippe in ihrem religiösen und künstlerischen Aufbau : Benediktinische Monatschrift 13. (1931), 494—-509. 1. Alapos, korszerű összefoglalás.— YOUNG , Dramali (1933), 24—28. és 429—430.1. Jó irodalommal.— GUARDASCIONE, E., 11 presepe. Napoli 1934. -— ERICH , A. és BEITL, R., Wörterbuch der deutschen Volkskunde. Leipzig 1936 : «Krippe», «Krippenfiguren» és «Spielkrippe» címszavak alatt. — CALZINI, RAFFAELE , II Presepio nelParte italiana : L 'Illustrazione ltaliana 66. (1939), 878—898.1. — JAJCZAY JÁNOS és SCHWARTZ ELEMÉR, Karácsony a művészetben. Budapest é. n. (1942). Ez eddig a legjobb magyarnyelvű összefoglalása e tárgykörnek. Képanyaga értékes. Irodalmi utalásai ugyan a magyar anyag néhány részletkérdésére is kiterjednek, de a hazai betlehem-állítás és betlehemezés, sajnos, még mindig hiányzó monográfiáját nem pótolhatják.
