Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
hogy az egész vörös vagy aranyos fényt árasztott. Nagyon valószínű, hogy ez a fénylő csillag — egy függőlegesen és egy vízszintesen elhelyezett, egymásbakapcsolódó fogaskerék segítségével — mozgása közben függőleges tengelye körül forogni is tudott. Yorkban és Yarmouthban a fennmaradt XIII., illetőleg XV. és a XVI. századi adatok szerint a templom sekrestyéjében két ilyen csillagot is őriztek. Az egyiket karácsony, a másikat pedig vízkereszt éjjelén használták a pásztor-, illetőleg a háromkirályjátékban. Javíttatására, tisztíttatására és szükség esetén új csillag készíttetésére adataink tanúsága szerint különös gondot fordítottak ; ezért nagyobbterjedelmű alkotmányt kell feltételeznünk. 22 7 A csillaghoz különféle zsinórok, csigák, gyűrűk és egyéb technikai segédeszközök is tartoztak. Ezekről azonban nem találtunk részletesebb adatokat. Cohen feltevése, melyet sokan átvettek (nálunk pl. Kardos Tibor), hogy a csillagot játékainkban bot végére erősítve vitték a mágusok előtt, mint a mai népi színjátékokban, a bilseni rubrika («monstrant stellam fuste levato») teljes félreértésén alapszik. 22 8 Nem lehetetlen, hogy a bot végére erősített vagy pedig az ismert kiugrasztó faszerkezettel ellátott csillag, amelyet a népi betlehemes éknél és háromkirály járóknál úgyszólván egész Európában megtalálhatunk, 22 9 már a középkorban is megvolt. A népi színjátszók — mint sok mást — ezt is a középkori vallásos színjátszás gazdag szöveg- és kelléktárából örökölhették. Cohen másik feltevése, hogy a zsinórról lecsüngő csillagot egy néma szereplő a középkori román templomok körbenfutó magas karzatán vitte volna végig, szintén valószínűtlen. 23 0 Ilyen 22 7 Vö. CHAMBERS , i. m., II, 44. és 399. 1. 22 8 COHEN, GUSTAVE, Histoire delà mise en scène dans le théâtre religieux français du moyen âge. Paris 1926, 29—30. 1. : «L'étoile . . . est d'abord simplement montée sur un bâton, comme elle l'est encore dans les campagnes et dans les villes les plus reculées de la Flandre, et comme on la voit dans la belle eau-forte de Rembrandt». 22 9 Nálunk például Lövétén, Nyírmeggyesen, Keszthelyen, Gyenesdiáson és számos más helyen. Képeiket lásd VOLLY ISTVÁN, Népi játékszín. Budapest, 1935 2, 31. 1. VOLLY ISTVÁN, Népi játékok. Budapest, 1938, II. kötet, címlap, 4. és 39. I. N. BARTHA KÁROLY, Magyar néphagyományok. Debrecen 1931, I. k., 45. 1. 23 0 COHEN, i. m., 30.1. : «il est probable qu'un comparse la tenant par un fil s'avançait lentement le long de ces galeries hautes que les architectes nomment coursières ou chemins de ronde et que les contemporains appelaient les alées».
