Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
karzat ugyanis nem minden templomban volt, míg a boltív tetején végighúzott csillag aránylag' egyszerű csigás zsiriórszerkezetét bárhol fel lehetett szerelni. Az így húzott csillaggal vízkereszt éjszakáján, a gyéren világított középkori templomokban nagyobb hatást lehetett elérni, mintha a karzaton hordozták volna végig, vagy pedig bot végére akasztva 23 1 vitték volna a mágusok menete előtt. Bárhogyan is volt a dolog, annyi bizonyos, hogy mindig a rendező ügyességétől és az érdekeltek áldozatkészségétől függött a többi kellékkel együtt a csillag formájának, felszerelésének és mozgatásának megoldása is. Az egyes templomok helyi viszonyai és a játékokat rendező közösségek anyagi lehetőségei — a csillagalakú gyertyakoszorútól és a körcsillártól kezdve a zsinóron mozgatott, nagyobbméretű, szépen díszített, esetleg üstökös módjára uszállyal is ellátott, kivilágítható és forgatható csillagig — számos, a rendelkezésünkre álló szűkszavú adatokból ki nem olvasható megoldást tettek lehetővé. Trón, székek. Heródes trónusa szabály szerint a templom közepe táján, valahol a szentély és a hajó között volt felállítva. A trónust és a székeket Győr rubrikái kifejezetten említik : «Heródes autein residens in solio suo in media ecclesia» és «Seribe uero sedeant circa Herodem». Nevers I és II ugyan nem említi a trónust, de a szövegből kiderül, hogy a kórust a hajótól elválasztó építmény, a jubé közelében kellett lennie. Montpellier szerint Heródes trónon ül, amikor a követ jelenti neki a mágusok érkezését. Heródes — mint vele egyenlőrangú királyokat — békecsókkal köszönti a .mágusokat. Majd pedig leülteti őket maga mellé : a középsőt trónja jobboldalára, a másodikat a középső mellé, a harmadikat pedig a trón baloldalára. A bilseni játék érdekessége, hogy a trónjához vonuló Heródes tiszteletére az énekesfiúk kara himnuszt énekel («Eia dicamus . . .»). Amikor pedig felmegy a trónusra, a kar ádvent II. vasárnapjának egyik antiphonáját («Super solium David . . .») énekli. Amikor Heródes elbocsátja a mágusokat, a rubrika megemlíti, hogy azok lemennek a trónemelvényről («Magi descendentes de sede»). Valószínű, hogy Heródes nem ültette le őket, mert ellenségesen viselkedik velük szemben. Fleuryben a 23 1 A bot végén hordozott csillagról lásd STUMPFL , Kultspiele, 359. 1.
