Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
ajánl fel, hogy az Istent imádja az Úrban. A harmadik sötétbőrű (fuseus), 15 4 egészen szakállas, neve Balthasar; vörös tunikába, kevertszínű albába és milosi cipőbe van öltözve. Mirrhával jövendöli meg az Emberfia halálát. Mind a három szíriai ruhát visel. Hasonló középkori leírást többet is idézhetnénk, sőt magunk is megkísérelhetnénk a mágusjelenet rendkívül nagyszámú művészeti ábrázolásai alapján. De elegendő, lia itt Jajczay megbízható összefoghiló jellemzésére utalunk. 15 5 Hangsúlyozzuk azonban, hogy az ilyen részlettanulmányokból nyert adatokat csak nagy óvatossággal vonatkoztathatjuk játékaink mágusaira, mert ott liturgikus öltözeteket viseltek. Ezeknek viszont éppen olyan régi hagyományai, kialakult formái voltak, mint az egyházi írók leírásainak, vagy pedig a képzőművészeti ábrázolásoknak. A mágusok ajándékainak játékaink rubrikái kellő figyelmet szentelnek. Győrött a főoltárra helyezett, titokzatos ajándékokat tartalmazó edényeket kapnak az odaérkező mágusok és csak azután indulnak el útjukra : «De altari autem accipiant uascula, mistica munera continentia : Aurum Gaspar, Thus Melciar, Mirram Balthasar». Limogesban aranyozott kelyhet vagy más értékes serleget («cyphum deauratum, seu aliud pocale pretiosum») tartottak a kezükben. Besançonban kupákról, fiaiákról és arany edényekről («regia munera in vasis auro conspieuis») olvasunk. A többi szövegben egyszerűen csak «regum oblationes» vagy «cum mysticis muneribus» kifejezésekkel találkozunk az általános arany, tömjén és mirrha mellett. Az ajándékokat tartalmazó edények formájáról legtöbbet a képzőművészeti ábrázolásokból tudhatunk meg. Formájuk ezek szerint nagyon különböző volt. Kezdetben díszes 15 4 Boldizsár sötétbőrű («mór») ábrázolásának hagyományáról lásd MALE, E., L'Art religieux du XIII E siècle en France. Paris 1919, 256.1. A középkori és a későbbi drámában, főként a bábjátékban, Gáspár a sötétbőrű. Lassanként komikus figura lesz belőle (Kasperl !) Ez azonban későbbi fejlemény. A XII. és a XIII. században több irodalmi forrás még Boldizsárt mondja niger-nek, feketének. Az a régi hagyomány, hogy egyik király sötétbőrű volt, valószínűleg Zsolt. 67, 32-re vezethető vissza. 15 5 Vö. JAJCZAY— SCHWARTZ , i. m. 56—73.1. és a szöveghez tartozó képeket. Vö. továbbá WILPERT, GIUSEPPE , La fede délia chiesa nascente. Città del Vaticano, 1938, 18, 22—34. 1. és a jászol tárgyalásánál közölt irodalmi összefoglalásunkat. — KÜNSTLE szerint (Ikonographie der Heiligen. I. k., 354—365. 1.) a mágusok kezdetben csúcsos frígiai süveget vagy sapkát, a VII. századtól kezdve koronával ellátott kalapot, a IX. századtól pedig királyi koronát viselnek.
